Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
NAGY ZOLTÁN! TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... Mihály özvegye gazdaságának becsűjekor az „Egy kis Füles Lisztes Hordó 1 ft 30xr”, valamint a szomszédos Kisfaludban 1802-ben fKöntz György gazdaságának becsűjében felvett „Két Tölgyfa Lisztes Hordó 2 ft. ”A liszteshordók nagysága a gazdaságok teljesítőképességétől függött. A forrásadatokból kitetszik, hogy egy-egy háztartásban kisebb és nagyobb liszttároló hordók vannak. A becsűk során az apróbbakat „kis" jelzővel és az ehhez rendelt alacsony árral különböztették meg az átlagos, vagy annál nagyobbaktól. Orfalubanl831-ben [1831. 8] Cser Ferenc gazdaságának becsűjekor egymást követő sorrendben „Egy kis Lisztes Hordócska 15, Egy más Lisztes Hordócska 24, Egy más lisztes Hordócska 30 xr”-t, a nagyobb hordó Kisfaludban 45 xr-t ért [1824. 95], Egy nagyobb ára 1-2 ft-ig terjedt, míg a „nagy” lisztes hordók, melyek 5-7-akósak voltak 3-5 ft-ot értek. A160 vizsgált hagyatéki becsű során mindössze 54 gazdaságban írtak össze liszteshordót, 106-ban ilyen liszttároló eszközt nem találtunk. Ez azt jelenti, hogy a gazdák mindössze egyhar- mada tartotta őrölt gabonáját hordóban. A levéltári forrásadatok tanúsága szerint ládában sem, hiszen 9 lisztesládát és 2 liszteshombárt (ferslá- got) írtak össze viszonylag későn, az 1832-1847 közötti időkben (16. ábra). A „Vendvidéken” a templomos helyként ismert lstvánfalván 1839-ben, 1847-ben [1839.36,1847.39], illetve [1847.40] Ko- váts János kovács, 3/8-ad helyes jobbágynál „Egy nagy Lisztes Láda törött fedéllel 4 ft”-ra becsültetett. A „Rába-völgy”-ben a szentgotthárdi uradalom központjához közel fekvő Kethelyen 1832-ben [1832. 89] Háklár József és László egytestvérek gazdaságának becsűjekor „Egy Liszt tartó Hambár 2 ft”-ot ért. A jó termőföldű Csörötneken 1833-ban, 1841-ben [1833.130,1841.133] írtak össze egy-egy lisztesládát 3 és 6 ft értékben. Ugyan itt 1842-ben a 8. számú tétel alatt „Egy Lisztes Láda 8-ft”-ot, a 22. szám alatt „Egy Ferslág 48 xr”-t ért.74 Az Őri6. ábra. Többrekeszes fenyőfa lisztes láda, „ferslág” zsákokkal a Vasi Skanzenben (Szombathely) Figure i6. Pine chest for flour with several compartments, and “hut flags”, in Vas County Open-Air Museum, Szombathely séghez közel fekvő Gyarmaton 1844-ben „Egy Lisztes Láda” tetemes összegbe, 8 ft-ba került. Kondorfán viszont 1826-1834 között [1826.150, 1833. 151,1834.152] a nagyobb mennyiségű lisztet még 3-, 5-, 7-akós hordókban tárolták. Értékük 1, 3, 5 ft volt. A hordók liszttároló szerepükre keszthelyi adatok is szolgálnak. 62 darabot írnak össze a gazdaságokban, ez a szám az összes hordó 4,2%-a, a nem bortároló hordók 14%-a. Számuk valószínűleg több lehet, feltételezzük, hogy a „Fenyő Hordó” megnevezés alatt a kisebbekben liszteshordót vélhetünk, erre utal néhány adat, miszerint „2 akós Hordó fenyőfa, az egyikben liszt vagyon”. Keszthelyen 1820-ban75 „Lisztes Hordó fenyőfa" 1822-ben ugyanitt76 „a kamarában Lisztes Hordó fenyőfa 30 xr”, Cserszegen 1841-ben Kovács Anna hagyatékának becsűje és licitációjakor77 „Egy Másik hosszú fenyőfa kis Hordó 5 xr”-1 ért. A „hosszú fenyőfa hordó” minden bizonnyal vesszőabroncsos volt, alakja kevésbé hasas, mint a keményfából készülteké. Szántón 1841-ben Kohári Miklós zsellér hagyatéki becsűjekor78 „Egy fenyőfa liszt tartó Hordó 1 ft-ra 74 Füzes Endre szerint a "Hombár vagy Ferslág búzásláda, gabonásláda. Ahol többféle ládát használtak, ott a kisebb ferslág, a nagyobb hombár... A Ferslág, ferslág, ferslung, fersog, fersók szó Bajor-Osztrák eredetű... jelentése: zár nélküli deszkaláda, deszka rekeszték. Magyarországon 1736- ban jelent meg először, gyalulatlan deszkából készült nagyobb láda láda. Asztalosipari műszó, a 19. század végén, 20 század elején vált a tulipános láda nyomán elterjedné.”(Füzes: 1983: 75-78). 75 Néprajzi Múzeum Ethnologiai Adattár 1.1822. sz. Keszthely, 1820. Gelencsér András hagyatékának összeírása és becsűje. 76 Néprajzi Múzeum Ethnologiai Adattára 1.1705. sz. Keszthely, 1822. Hrazlin Anna kocsmárosné hagyatékának becsűje és licitációja. A javak helyiségenkénti felsorolása. 77 Néprajzi Múzeum Ethnologiai Adattára 1.1813. sz. Cserszeg, 1841. 78 Néprajzi Múzeum Ethnologiai Adattára 1.1756. sz. Szántó, 1841. 252
