Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-290 fSömenits András javainak becsűjekor „Egy Töte- lékes Hordó 1 ft 45 xr”, ugyan itt 1841-ben [1841. 68] fDonsets Péter vagyonának becsűjekor „Egy Jószágnak való Hordó 2 ft. 30 xr”-ra becsültetett. A fenti adatok alapján kitűnik, hogy a „Vendvidé­ken” a tőtelékes- és a jószágoshordó jelentése azo­nos, gabona tárolására alkalmas egyfenekű hor­dót takar (9., 10. ábra). Amennyiben a gabonatartó dongás faedény megjelölésre használt „kádahordó” szót közelebb­ről megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az ar­chaikus szlovén nyelvben a kádnak vagy dézsá­nak nincs is külön neve, egységesen „skáfica”-nak hívják, a hordót pedig „becka”-nak, ami a kis pá­linkáshordó becsű anyagában „bucska” néven gyak­ran előfordul. A „kádahordó” megnevezés így csak egy rossz, félreértésből származó fordítás lehet. Ezt bizonyítja a „kád vagy hordó” alakváltozata is. A vizsgált 160 hagyatéki becsűben e megnevezés­sel Kis Dolincon 15, Orfaluban 7, Peremisén 58, Börgölinben 27, Szakonyfalván 21, Tótfaluban 12 töltelékes hordót, a „Rába-völgyben” - elenyésző mértékben - Kisfaludon egy, Talapatakán négy db-ot, a kádakkal együtt összesen 195-öt írtak össze belőlük. Ha ezekhez az adatokhoz hozzá­számítjuk a „kádahordó”-kát „Kád vagy Hordó”-kát is - Istvánfalván [1843. 37] 1 db, [1838. 34] 1 db, [1839. 26] 1 db, [1825. 25] „8 akós Kád vagy Hordó”, Börgölinben [1835.47] 3 db, Tótfaluban [1841. 68] 2 db, Permisén [1847.19] 2 db 5 ft. - összesen 11 db-ot, akkor mindösszesen 206 db „tölteléknek való” dongás faedényt, a 234 dongás faedény 88%- át találjuk a szlovén ajkú vidéken. Ebből 1846-ban Permisén „Egy Új Tőtes Hordó”-t is megbecsülnek 3 ft értékben, ami azt bizonyítja, hogy e gabona- tároló egyfenekű hordót eredetileg nem bor táro­lására használták. A források azonban csekélyebb számban az azonos formájú, azonos tartalommal megtöltött edényeket - sokszor egy falun belül is el­térő módon - a „jószágos” névvel is illette. A „Vend­vidéken” Kis Dolincon [1841.2] 5 db-ot, Orfaluban [1840.10] 1 db-ot, Istvánfalván [1839. 35] 1 db-ot, Börgölinben [1841.49] 3 db-ot, Tótfaluban [1836.66] 1 db-ot, öszesen 16 db-ot, míg a „Rába-völgye” és az Őrséghez közeli Farkasfa, Kondorfa magyar­lakta falvaiban így Farkasfán [1787. 78] 1 db-ot, [1789. 79] 1 db-ot, [1845. 85] 3 db-ot], Magyarla­kon [1822.116.] 1 db-ot, [1844.122] 1 db-ot], Csö- rötneken [1832.129] 3 db-ot, [1833.130] 1 db -ot, [1834.131] 1 db-ot, Kondorfán [1777.146] 1 db-ot, összesen 12 db-ot, mindösszesen 23 darabot írtak belőlük össze. így a „Vendvidéken” 1786-1846 kö­zött összeírt gabonatároló egyfenekű dongás fa­edény 10%-a „jószágos” volt. A „Gabonás Hordó” megnevezés legkorábban a „Rába-völgyében” jele­nik meg a 1830-as évek elején. E hordóként mind­össze két faluban - a Szentgotthárdhoz közel eső Talapatakán [1833.105] 3 db-ot „Gabonás Hordó”-t 10 ft 45 xr-értékben, valamint az Őrséghez közel fekvő Farkasfán [1833 85] 2 db „Gabonás Hordó”-t összesen 8 ft értékben becsültek meg. Itt a ko­rábbi adatok arról árulkodnak, hogy a „töltelékes hordó” megnevezése változott meg 1833-ban az új jövevénynek számító „gabonás hordóra”, de e mel­lett itt még a „jószágos hordó” elnevezés is tovább élt [1845.108], Gabonaszállító hordók - östöbény, füles hordó, őrlőhordó A „Vendvidék” falvai közül Szakonyfalván (1785), Majzák István vagyonának gyermekei közti osz­tályban63 „Egy tölgyfábul való kád” (1 ft) mellett „Három Östöbiny hordó 1 ft, Még két Östöbiny Hordó 1 ft, Egy Östöbiny és két kis Hordó 31 xr, Egy Új Ponyva lft” szerepel. „Rába-völgye” magyar fal­vainak egy részében: Zsidán 1756-tól, Kethelyen 1786-tól, Talapatakán 1786-tól, Háromházán 1786-tól, Gyarmaton 1805-tól, az Őrséghez közeli Kondorfán 1787-tól ismerték a német nevén „Sti- winek” (Simon 1981: 448, 139. rajzzal) magyarul „Eöstöbény hordó”-nak, „Östöbén”-nek „Eöstöbi”- nek, „Stibli”-nek nevezett gabonaszállító, őrlető hordókat (11. ábra). Csorna Zsigmond Az őriszigeti gyümölcsfuvarosok című dolgozatában64 megem­líti, hogy „A rakoncás, nagy teherbíró szekereken, kocsikban szalmán fektetve, később ponyvával kibé­lelt kasokban szállították az őriszigetiek a kelendő gyümölcsöt. A kocsikban néha négyfülű, egyfenekű 63 MNL VaML IX. 607. SZA1 Szakonyfalu, 1785. 5. k. 279. sz. 64 Adatok Nyugat-Magyarország újkori gyümölcskultúrájához 2003. Kézirat. 245

Next

/
Thumbnails
Contents