Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-290 fSömenits András javainak becsűjekor „Egy Töte- lékes Hordó 1 ft 45 xr”, ugyan itt 1841-ben [1841. 68] fDonsets Péter vagyonának becsűjekor „Egy Jószágnak való Hordó 2 ft. 30 xr”-ra becsültetett. A fenti adatok alapján kitűnik, hogy a „Vendvidéken” a tőtelékes- és a jószágoshordó jelentése azonos, gabona tárolására alkalmas egyfenekű hordót takar (9., 10. ábra). Amennyiben a gabonatartó dongás faedény megjelölésre használt „kádahordó” szót közelebbről megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az archaikus szlovén nyelvben a kádnak vagy dézsának nincs is külön neve, egységesen „skáfica”-nak hívják, a hordót pedig „becka”-nak, ami a kis pálinkáshordó becsű anyagában „bucska” néven gyakran előfordul. A „kádahordó” megnevezés így csak egy rossz, félreértésből származó fordítás lehet. Ezt bizonyítja a „kád vagy hordó” alakváltozata is. A vizsgált 160 hagyatéki becsűben e megnevezéssel Kis Dolincon 15, Orfaluban 7, Peremisén 58, Börgölinben 27, Szakonyfalván 21, Tótfaluban 12 töltelékes hordót, a „Rába-völgyben” - elenyésző mértékben - Kisfaludon egy, Talapatakán négy db-ot, a kádakkal együtt összesen 195-öt írtak össze belőlük. Ha ezekhez az adatokhoz hozzászámítjuk a „kádahordó”-kát „Kád vagy Hordó”-kát is - Istvánfalván [1843. 37] 1 db, [1838. 34] 1 db, [1839. 26] 1 db, [1825. 25] „8 akós Kád vagy Hordó”, Börgölinben [1835.47] 3 db, Tótfaluban [1841. 68] 2 db, Permisén [1847.19] 2 db 5 ft. - összesen 11 db-ot, akkor mindösszesen 206 db „tölteléknek való” dongás faedényt, a 234 dongás faedény 88%- át találjuk a szlovén ajkú vidéken. Ebből 1846-ban Permisén „Egy Új Tőtes Hordó”-t is megbecsülnek 3 ft értékben, ami azt bizonyítja, hogy e gabona- tároló egyfenekű hordót eredetileg nem bor tárolására használták. A források azonban csekélyebb számban az azonos formájú, azonos tartalommal megtöltött edényeket - sokszor egy falun belül is eltérő módon - a „jószágos” névvel is illette. A „Vendvidéken” Kis Dolincon [1841.2] 5 db-ot, Orfaluban [1840.10] 1 db-ot, Istvánfalván [1839. 35] 1 db-ot, Börgölinben [1841.49] 3 db-ot, Tótfaluban [1836.66] 1 db-ot, öszesen 16 db-ot, míg a „Rába-völgye” és az Őrséghez közeli Farkasfa, Kondorfa magyarlakta falvaiban így Farkasfán [1787. 78] 1 db-ot, [1789. 79] 1 db-ot, [1845. 85] 3 db-ot], Magyarlakon [1822.116.] 1 db-ot, [1844.122] 1 db-ot], Csö- rötneken [1832.129] 3 db-ot, [1833.130] 1 db -ot, [1834.131] 1 db-ot, Kondorfán [1777.146] 1 db-ot, összesen 12 db-ot, mindösszesen 23 darabot írtak belőlük össze. így a „Vendvidéken” 1786-1846 között összeírt gabonatároló egyfenekű dongás faedény 10%-a „jószágos” volt. A „Gabonás Hordó” megnevezés legkorábban a „Rába-völgyében” jelenik meg a 1830-as évek elején. E hordóként mindössze két faluban - a Szentgotthárdhoz közel eső Talapatakán [1833.105] 3 db-ot „Gabonás Hordó”-t 10 ft 45 xr-értékben, valamint az Őrséghez közel fekvő Farkasfán [1833 85] 2 db „Gabonás Hordó”-t összesen 8 ft értékben becsültek meg. Itt a korábbi adatok arról árulkodnak, hogy a „töltelékes hordó” megnevezése változott meg 1833-ban az új jövevénynek számító „gabonás hordóra”, de e mellett itt még a „jószágos hordó” elnevezés is tovább élt [1845.108], Gabonaszállító hordók - östöbény, füles hordó, őrlőhordó A „Vendvidék” falvai közül Szakonyfalván (1785), Majzák István vagyonának gyermekei közti osztályban63 „Egy tölgyfábul való kád” (1 ft) mellett „Három Östöbiny hordó 1 ft, Még két Östöbiny Hordó 1 ft, Egy Östöbiny és két kis Hordó 31 xr, Egy Új Ponyva lft” szerepel. „Rába-völgye” magyar falvainak egy részében: Zsidán 1756-tól, Kethelyen 1786-tól, Talapatakán 1786-tól, Háromházán 1786-tól, Gyarmaton 1805-tól, az Őrséghez közeli Kondorfán 1787-tól ismerték a német nevén „Sti- winek” (Simon 1981: 448, 139. rajzzal) magyarul „Eöstöbény hordó”-nak, „Östöbén”-nek „Eöstöbi”- nek, „Stibli”-nek nevezett gabonaszállító, őrlető hordókat (11. ábra). Csorna Zsigmond Az őriszigeti gyümölcsfuvarosok című dolgozatában64 megemlíti, hogy „A rakoncás, nagy teherbíró szekereken, kocsikban szalmán fektetve, később ponyvával kibélelt kasokban szállították az őriszigetiek a kelendő gyümölcsöt. A kocsikban néha négyfülű, egyfenekű 63 MNL VaML IX. 607. SZA1 Szakonyfalu, 1785. 5. k. 279. sz. 64 Adatok Nyugat-Magyarország újkori gyümölcskultúrájához 2003. Kézirat. 245
