Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... fában 3 akós hordó tele borral 2 db”, 1825-ben „Fa abroncsos boros fa 1 db” - még megtalálható volt itt. Takács Sándor levéltári adatokat bőségesen felhasználó Rajzok a török világból címmmel írt könyvében említést tesz a faabroncsos hordó készítéséről, a hordó régi 17. századi elnevezéséről (Takács 1915: 250): „A borkötők a szorosan vett hordókötésen kívül csináltak új hordókat vagy karikafákat, kádakat, vedreket, csöbörfákat [...] A faabroncsokat abroncsvonóval a hordóra szorítván a fakarikás abroncskötő segítségével berkével, azaz kötővesszővel jól összekötözték. Ezután készen volt a hordó, vagy mint akkor nevezték a karikafa. ” Ilyen hordókat ma már csak Dunántúlon a Vasi Skanzenben, a Göcseji Falumúzeumban, a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben és Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban láthatunk. Ábrázolásuk viszont fentmaradt a céhpecséteken, mesterpecséteken, céhkorsókon, céhládákon és behívótáblákon, herberg jelvényeken: a cirkálom, abroncsszorító, a fenék kihúzó vas, a vonókés, az abroncsverő sulyok és botóka, az abroncsvágó és gyékényező kés, valamint a dongafahasító kádár bárd. Díszesebb kádárszerszámon pedig a kádár figurája 19. század eleji viseletben: kádárfövegben, bőrkötényben, kezében borospohárral, iccés üveggel tekint a múltból reánk. Gabonatároló eszközök típusai a szentgotthárdi uradalom falvaiban Füzes Endre A gabona tárolása a magyar paraszt- gazdaságokban címmel írt, e témakörben gazdag levéltári, nyelvészeti, topográfiai, és évtizedekig tartó recens gyűjtéseit összegző könyvének (Füzes 1984) tanulságait nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A kárpát-medencei magyar parasztság agrárgazdálkodásának történeti előzményeit és fejlődéstörténetét nyomon követő - a gabonatárolás módozatait és eszközeit rendszerező - írását alapműnek tekintjük. Tárgytipológiáját követve mutatjuk be egy szűkebb terület, Vas megye délnyugati szögletében található szentgotthárdi cisztercita uradalomhoz tartozó, szlovének által lakott „Vendvidék” és a magyar ajkú „Rába-völgy” falvainak különféle gabonatároló eszközeit a 18. század utolsó harmadából és a 19. század első feléből származó hagyatéki becsűk adatait felhasználva (4. ábra). Kontrollcsoportként számba vettük a keszthelyi uradalom falvainak e korból származó dongás gabona- és liszttároló edényeire, ládáira, zsákjaira vonatkozó hagyatéki leltárak gazdag anyagát is (Benda 1988, 1995, 2005). A lakótérségen belüli gabonatároló és -mérő eszközök tárgyalásának sorrendjét Füzes Endre tárgytipológiájának kereteit figyelembe véve készítettük el.31 Gabonatároló láda, ácsolt láda, jószágos szökröny „Az ácsolt láda igen régi az európai kultúrában, formája és szerkezete azt sejteti, hogy eredetét a Közel- Kelet ókori kultúráiban keresni. Gabonatartóként való alkalmazása a középkor korai szakaszában kerülhetett sor Nyugat-Európában, ahol a gabonatermesztés növekedése a raktározás megoldását sürgette. Magyarországon a csapadékos zónában a 13-18. század önellátásra berendezkedett - csak helyenként piacra termelő - jobbágyüzemek gabonatartó alkalmatosságának számított a gabonás kassal együtt. ” (Füzes 1984: 229-230). A Magyar Néprajzi Atlasz nyugat-dunántúli kutatópontjainak felében: Felső Őrön, Alsó Őrön, Apátistvánfalván [Istvánfalva] Csákánydoroszlón, Szalafőn és a Mura mentén a 20. század elején még a gyakorlatban, vagy emlékezet szerint ácsolt szerkezetű ládákban tárolták a kamrákban a gabonát (5. ábra). Nem meglepő tehát, ha történeti adataink is e ládatípus gyakoriságáról adnak tanúbizonyságot. „Az ácsolt ládák készítéséhez keményfát (bükkfát vagy tölgyfát) használtak, amiből deszkákat hasítottak. A részeket ácstechnikával állították össze, és 31 1.) A feudalizmus időszakára jellemző és azt túlélő ácsolt láda, gabonás kas, szalmaedények, (kivájt fatörzs), gabonás hordó és kád. 2.) A18. század végi, 19. sz. eleji árutermelésre való áttérés korárában megjelenő hombár, több célú tárolóépületek (kástu,, gabonás zsák, padláson való tárolás (Füzes 1984: 229). Vizsgált területünk negatív levéltári adatai alapján nem foglalkozunk a gabonás veremmel, föld felszínén épített boglya alakú gabonás építménnyel, szántalpas hombárral. Az asztalos technikával készült ládákat nem különítjük el az ácsolt technikával készült gabonás „szökrények”, hombárok fogalomkörétől. 3.) Gabonamérő edények Füzes Endre által nem tárgyalt, mértkegységül használt edénytípusokat (mérő, félmérő, fertály mérő, köböl, maszli) külön csoportot képezve közöljük. 234
