Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról

NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... fában 3 akós hordó tele borral 2 db”, 1825-ben „Fa abroncsos boros fa 1 db” - még megtalálható volt itt. Takács Sándor levéltári adatokat bőségesen fel­használó Rajzok a török világból címmmel írt könyvében említést tesz a faabroncsos hordó ké­szítéséről, a hordó régi 17. századi elnevezéséről (Takács 1915: 250): „A borkötők a szorosan vett hordókötésen kívül csináltak új hordókat vagy kari­kafákat, kádakat, vedreket, csöbörfákat [...] A faab­roncsokat abroncsvonóval a hordóra szorítván a fa­karikás abroncskötő segítségével berkével, azaz kö­tővesszővel jól összekötözték. Ezután készen volt a hordó, vagy mint akkor nevezték a karikafa. ” Ilyen hordókat ma már csak Dunántúlon a Vasi Skan­zenben, a Göcseji Falumúzeumban, a Szennai Sza­badtéri Néprajzi Gyűjteményben és Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban láthatunk. Áb­rázolásuk viszont fentmaradt a céhpecséteken, mesterpecséteken, céhkorsókon, céhládákon és behívótáblákon, herberg jelvényeken: a cirkálom, abroncsszorító, a fenék kihúzó vas, a vonókés, az abroncsverő sulyok és botóka, az abroncsvágó és gyékényező kés, valamint a dongafahasító kádár bárd. Díszesebb kádárszerszámon pedig a kádár fi­gurája 19. század eleji viseletben: kádárfövegben, bőrkötényben, kezében borospohárral, iccés üveg­gel tekint a múltból reánk. Gabonatároló eszközök típusai a szentgotthárdi uradalom falvaiban Füzes Endre A gabona tárolása a magyar paraszt- gazdaságokban címmel írt, e témakörben gazdag le­véltári, nyelvészeti, topográfiai, és évtizedekig tartó recens gyűjtéseit összegző könyvének (Füzes 1984) tanulságait nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A kár­pát-medencei magyar parasztság agrárgazdálko­dásának történeti előzményeit és fejlődéstörté­netét nyomon követő - a gabonatárolás módoza­tait és eszközeit rendszerező - írását alapműnek tekintjük. Tárgytipológiáját követve mutatjuk be egy szűkebb terület, Vas megye délnyugati szög­letében található szentgotthárdi cisztercita ura­dalomhoz tartozó, szlovének által lakott „Vendvi­dék” és a magyar ajkú „Rába-völgy” falvainak kü­lönféle gabonatároló eszközeit a 18. század utolsó harmadából és a 19. század első feléből származó hagyatéki becsűk adatait felhasználva (4. ábra). Kontrollcsoportként számba vettük a keszthelyi uradalom falvainak e korból származó dongás ga­bona- és liszttároló edényeire, ládáira, zsákjaira vonatkozó hagyatéki leltárak gazdag anyagát is (Benda 1988, 1995, 2005). A lakótérségen belüli gabonatároló és -mérő eszközök tárgyalásának sorrendjét Füzes Endre tárgytipológiájának kere­teit figyelembe véve készítettük el.31 Gabonatároló láda, ácsolt láda, jószágos szökröny „Az ácsolt láda igen régi az európai kultúrában, for­mája és szerkezete azt sejteti, hogy eredetét a Közel- Kelet ókori kultúráiban keresni. Gabonatartóként való alkalmazása a középkor korai szakaszában ke­rülhetett sor Nyugat-Európában, ahol a gabonater­mesztés növekedése a raktározás megoldását sür­gette. Magyarországon a csapadékos zónában a 13-18. század önellátásra berendezkedett - csak he­lyenként piacra termelő - jobbágyüzemek gabona­tartó alkalmatosságának számított a gabonás kas­sal együtt. ” (Füzes 1984: 229-230). A Magyar Nép­rajzi Atlasz nyugat-dunántúli kutatópontjainak felében: Felső Őrön, Alsó Őrön, Apátistvánfalván [Istvánfalva] Csákánydoroszlón, Szalafőn és a Mura mentén a 20. század elején még a gyakor­latban, vagy emlékezet szerint ácsolt szerkezetű ládákban tárolták a kamrákban a gabonát (5. ábra). Nem meglepő tehát, ha történeti adataink is e lá­datípus gyakoriságáról adnak tanúbizonyságot. „Az ácsolt ládák készítéséhez keményfát (bükkfát vagy tölgyfát) használtak, amiből deszkákat hasí­tottak. A részeket ácstechnikával állították össze, és 31 1.) A feudalizmus időszakára jellemző és azt túlélő ácsolt láda, gabonás kas, szalmaedények, (kivájt fatörzs), gabonás hordó és kád. 2.) A18. század végi, 19. sz. eleji árutermelésre való áttérés korárában megjelenő hombár, több célú tárolóépületek (kástu,, gabonás zsák, padláson való tárolás (Füzes 1984: 229). Vizsgált területünk negatív levéltári adatai alapján nem foglalkozunk a gabonás veremmel, föld felszínén épített boglya alakú gabonás építménnyel, szántalpas hombárral. Az asztalos technikával készült ládákat nem különítjük el az ácsolt tech­nikával készült gabonás „szökrények”, hombárok fogalomkörétől. 3.) Gabonamérő edények Füzes Endre által nem tárgyalt, mértkegységül használt edénytípusokat (mérő, félmérő, fertály mérő, köböl, maszli) külön csoportot képezve közöljük. 234

Next

/
Thumbnails
Contents