Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... ft-ot, 22 akóra való [üres] hordója összességében 11 ft-ot ért [1 akónyi boroshordót 30 xr-al számolva] prése présházzal együtt viszont 25 ft-os értéket jelentett a számára. Ezen kívül a szakonyfa- lusi határban volt kettő pozsonyira való irtás földje, amit mindösszesen 4 ft-ra becsültek. Nem részletezett, öt derékból álló háza ovit volt, mindössze 65 ft, alig több mint amennyit a pajtához épített pince együttesen, azaz 50 ft-ot ért. Kovácsműhelye is szerényebb lehetett, mert csupán szerszámaival együtt 40 ft-ra taksálták. Állatairól a hagyatéki becsű hallgatott. Vagyona 507 ft 11 xr- ra becsültetett, aminek 50%-a ingatlanokból tevődött össze. Csörötneken [1824.124] 1824. augusztus 12-én kelt irat tanúsága szerint Dantsets János, Ferenc és Jutka [testvérek] közti osztályos becsűt végeztek a kiküldött esküdtek és elöljárók. Közelebbről nem ismert házrészekből álló házat 95 ft-ra, istállót, pajta fiával, pincerésszel együtt 70 ft-ra, egy derékból álló vermet 60 ft-ra becsültek. A csö- rötneki szőlőhegyen ötderékból [közelebbről nem ismert házrészekből] álló házat 67 ft-re, ugyanitt „9 köz szőlő-t allával és szőlőivel” 75 ft-ra becsülték. Szüret előtt a hegyen a háznál egy 10-, egy 8-, egy 7-, egy 5- és két db kétakós hordót, ösz- szesen 34 akó űrtartalommal 4 ft-ra taksáltak. Az itt felsorolt boroshordók azt tételezik fel, hogy itt a 9 köz szőlőre komoly borgazdaság épült. A 34 akónyi kapacitáshoz még hozzá lehet venni három nagyobb és két kisebb háznál található 2 ft értékű hordót és még egyet, ami önmagában ugyanannyit ért - 2 ft - mint az előbb említettek együttvéve. Feltűnő és egyben elgondolkodtató az 1 ft 30 xr-t érő „Nagy vasas kád” jelenléte a telken lévő háznál, mivel a 160 ismert becsű közül 1786-1848 között ez első adat szőlőtaposásra alkalmas edényre. A korábban említett kád kisméretű és prés alá helyezhető. A szőlőfeldolgozáshoz szükséges prés és a présház, ha van itt egyáltalán, akkor azok az adatokban rejtve maradnak a becsű szőlőhegyi ingatlan árában csak úgy, mint az egyébként, a vármegyei limitációkból jól ismert27 a szüretelésnél, vagy borászatnál használt dongás edények, mint a [kád, puttony28] csöbör, töltike, [tölcsér] finak, vagy mericske, kármentő. A nem bortároló dongás edények száma 17, gabona tárolására, vagy szállítására alkalmas hordókat azonban nem becsülnek meg, de a 15 xr-ra becsült „rozzant” mellett „egy jó vasas köböl” 2 forintot érő fontos mérőeszköznek számíthatott a gazdaságban. Az itt élők gazdálkodást is folytathattak, mert két tulok is be volt kötve az egy csikós ló és két igásló mellé az istállóba. Terménynek is kellett lenni, mert különben öt liszteshordót nem írtak volna össze. Az egyfenekű hordók közül egy nagyobb egy kisebb és egy „rozzant” káposztáshordót becsültek meg. És egy rossz eceteshordó is szem elé került. Vindely helyett két „vajas zsétér”-1 írtak össze, amiből az következik, hogy 1824-ben itt még a vágott zsír használata volt az általános. Ház körüli munkákhoz nélkülözhetetlen volt a sajtár, amiből kettőt becsültek meg; párban vízhordásra is alkalmas dongás edényeknek számítottak. A nagymosáskor használt 3-4-akós sza- pusajtár sem hiányzott, de a kevésbé gyakori tej- feldolgozó edények közül egy köpülőt is megemlítenek. A tizenkettő db bortároló hordó és egy kád összértéke 23 ft 15 xr volt, míg a nem bortároló dongás edények 17 ft-ot értek. Csörötneken [1826. 132] 1826-ban fMagyar János hátrahagyott javainak becsűjét végezték el. A 77 tételből álló becsű sorszámozott. Az érdeklődésünkre számot tartó dongás edények a 10-66. számig 22 tételszám alatt szerepelnek. Meg kell jegyeznünk, hogy a számozás során figyelmetlenségből tévesztés történt, mert a 60. szám után 51-el folytatódik a becsű. Ez arra világít rá, hogy a tisztázat során az eredeti piszkozati példányról rosszul vezették át a számokat, így a 66 tétel valójában 77 adatsort tartalmaz. A másolás során egy szó olvasata bizonytalanná válhatott, pont a kritikus 60. sorszám alatt „Egy bubóka és egy vödör 34 xr” szövegben az első szó értelmezhetetlen. Az eddigi gyakorlat megoszlott abban, hogy számozzák-e a tételeket, vagy sem. Nagyjából fele irat szá27 Az 1795. évi Vas vármegyei Iimitációban megtalálható a „nagyobb csöbör 75 d, kisebb sajtár 60 d”. Az 1812. évi Vas vármegyei limitációkban ismételten nem szerepel kád, de van tőtike 1 ft 15 xr, kármentő sajtár 45 xr, bor fejtő fertálos sajtár két markolattal 45 xr. MNL Vas megyei Levéltár Közgyűlési Iratok 227. csomó. 28 A puttony e területen szintén innovációként szerepel, szintén egy alkalommal fordul elő a tölcsérrel (6 xr), préshez való káddal (30 xr) 1786-ban Háromházán Hosszú Gyurkó és Mesits György közös gazdaságának becsűjekor. 228
