Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
NAGY ZOLTÁN! TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... hordják rocskában a vizet a kútból, patakból. Erről a rúdról elöl-hátul lánc lóg le, láncra van téve a fa vagy vashorog, melybe az edényeket akasztják." (Bátky 1906: 60, ii. tábla, 15. ábra). Malonyay Dezső a göcseji kustánszegi ház konyhájáról eképpen írt; „Előbb a konyhába megyünk be közből, mert itt tartózkodnak, hol szemben van a sárkemence tűszhellel, katlannal, ebben vasfazék: tűzhelen vaslábon a lábas, egy fazékban répa fő a disznónak, másikban krumpli ebédnek, mert éppen vasárnap van... odébb egy hordó ecet van benne, a másik kis hordóban mész, fa mozsár, sótörő botfából, tálas a falon, megannyi házikészítés; emitt egy zsák vadkörte, ami megfőzve jó. Van ebben az első szobában még két szék, egy ágy, páró sajtár, a szómazsákot behozta a gyerek. Továbbá egy bölcső, még egy kis hitvány láda; benne bab; font kosár szómából, amit kópicnak hívnak, s benne korpa, megint egy hordó, benne búza, egy paraszt tarisznya.”(Malonyay 1912: 325). Gönczi Ferenc a göcseji kamrákról tárgyilagos leírást ad: „Ahol csak két kamra van, ott az egyikben gabonafélét, élelmet, a másikban gazdasági szerszámokat, szennyes ruhát tartanak. A konyha melletti kamrában (kis szoba) Ágy, gabona, burgonya, tök, hordóban káposzta és kisebb gazdasági eszközök vannak. Ahol a szobával átellenben külön kiskamra nincs, ott az az első kamra az un. Liszteskamra. He- tésben zsíros, vagy kiskamrának hívják azt szeretik, ha kéznél vannak a főzéshez szükséges anyagok. Van még néhol istálló melletti kamra is. Itt besavanyított répát, káposztát, sokféle vackot tartanak és szennyes ruhát. Legfigyelemre méltóbb a kiskamra, mely a hajlékba menet a szobával szembe esik. Ez egy különálló kis négyszögletes épület. A többi lakórészeknél a teteje is alacsonyabb. Alapterülete fél szoba nagyságú. Egy-egy kis ablaka van. Ez tulajdonképpen éléskamra. Itt tartják a zsírt, tejet, pálinkát. Tele van ruhaládákkal, szökrönyökkel, zsíros vindölyök- kel, fazekakkal. A gazdaasszony felügyelete alatt van.” Leírásához alaprajzokat is közölt, bennük a kamrai gabonás hordók elhelyezkedése jól szemlélhető (Gönczi 1914: 434,1-11. ábra). Kardos László táplálkozástörténeti monográfiájában alapos leírást ad az őrségi kamrákról és a bennük lévő tárolóeszközökről: „A kamrák száma a patriarchalis világban azért szaporodott meg, mert a növekvő család új tagjainak, főleg nőknek, öregeknek hálóhelyül is szolgáltak. Ezek lehettek a ma is szereplő kiskomorák, vagy szerszámos-kamorák. Ilyen helyütt zsiradékot, kásafélét, lentstb tartottak. (...) Mellettük voltak az ú.n. boros, gabonás, jószágos nagy-kamarák, ahol a bor, a krumpli, a répa, a gabona, a káposzta, stb volt. Itt aztán nem is háltak. A mai házakban is megvan ez a kétféle kamra: az éléskamra, ahol lisztet, zsírt, kenyeret tartják és a jószágos kamra itt hombárokban gabonát, hordókban lisztet, bort, pálinkát, káposztát, répát, ecetet tartottak. (...). A jószágos kamrának és az éléskamrának egyesített megoldását képviselték a múltban az u.n fölkástuk...A kástuban fagyasztották telente a zsírnak való szalonnát, sonkát és egyéb húst. Rúdra fűzve bürkét, vindőben zsírt, a nagy szalmából kötött fedeles kópicokban babot, kölest, s egyéb szemesterméket, ládákban szárazkörtét, lisztet, kórsukban mákot, diót stb tartottak. Köröskörül a pocákon üvegek álltak, de ugyanakkor tele volt a láda 12-15 literes pálinkás üvegekkel. Az élelmiszereken kívül még egy sereg apró holmi is megfért a kástu kamrában...A kástu alatti jószágos kamra már sá- rozott volt, itt a hombárokban gabnát, a hordókban lisztet, bort, pálinkát, káposztát, répát, ecetet tartottak. Krumpli és répa is megfért benne, nemkülönben egyéb szükséges házi eszköz: tekenyüszék, te- kenyü, melencék, ládák...A gabonaélet tárolására szolgáló készségek között legelső a hombár, ami egy erős Deszkábul Saslábakra vésett nagy láda, amelybe 40-60, sőt 100 mérő Gabona is elfér. Vesszőből is szoktak ilyet kötni, amelyet belül megsároznak, és ezt Kasnak neveztetik.”(Nemesnépi Zakál 1818: 83-84). A jószágos kas kisebb volt a hombárnál. A hombár szépen összeácsolt életörzőjószág. Van többrekeszes, teteje nem mindegyiknek van. Rendszerint gerendalábakra emelik őket. A rozsot és búzát külön-külön rekesztékben őrzik. A jószágtartó hordók között meg kell említenünk a régi őrlühordókat. Kis hasú volt, beretecelni és lakatolni is lehetett...A jószágos, lisztes horduk általában 5-6 mérősek voltak...A nyárfából ácsolt lisztesláda rekeszei minőség szerint különítik el a lisztváltozatokat. A konyhán kívül a kamarába szorult a púposhátú szekrény is, meg a láda is. Nem egyben tejet, pálinkát, sonkát is tartottak... Szalmából, sziácsból kötik a vékát. Krumplit, babot, lisztet,almát stb. tartanak, hordanak benne. (...)Afer220
