Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... Bevezetés A történeti források közül kiemelkedő szerepet játszanak azok a hagyatéki becsűk és leltárak, melyek láttatják, hogyan kell elképzelnünk egy 18. század végi kerített házat. A házon belül, vagy azon kívül hol helyezkednek el a megtermelt javak tárolására használt eszközök, „házi mobiliákat” kézi szerszámokat, anyagi javakat óvó kamrák. Ritkaságuk okán nagyra értékelünk minden olyan becsűvel összekötött helyszíni szemlét, ahol az inventárium készítői feljegyzéseikben azt is rögzítik, hogy az összeírás pillanatában melyik épületrészben tartózkodnak, s e helyen állva milyen egyedi tárgyra vagy, tárgycsoportokra terjed ki figyelmük. A szomszédos Őrségben fekvő Szent Péteren [Őriszentpéter] 1785. május 18-án kelt kisnemesi osztálylevélben2 A Curiális funduson lévő ingatlan becsűje kapcsán 7 pontban írják le a „belső épületeket” és a „különösen” álló építményeket. „1. Különösen pedig egy két cortitgnatiobul álló kástu, melynek alia kamarára, az fölső pedig két rekesz- tékre [épült] öszvességgel 26 ft. 2. Egy különösen levő pajta csak egy fiával és hozzája ragasztott kama- rácskával, és mindenestül találtatott 20 ft. 3. Egy rozzant mibe állás, benne találtatott romló félben lévő meczet deszkákkal és mibe kasokkal egyetemben öszevességgel 4 ft. 4. Másik pajta is, mely a belső épületekhez ragasztott, két fiával, mellette lévő kamrácskával egyetemben találtatott 35 ft. 5. Ezen pajta mellett szekér színy, utána következő két istállókkal, az egyik istállónak csak három fala lévén és szuvas fáira nézvést 10 ft. 6. Ezen istállóhoz ragasztva, de különb keresztezetekre egymás után három kama- rácskát, mindnyár megh fordulva kályhás szobát és utána következő konyhát mindennemű eöveges és lakatos munkákkal, fogasokkal és tálasokkal együtt 45 ft. 7. A konyháiul elfordulván különös födél alatt az megh irth kástu előtt egy kis kamara, mellette levő kis istálló három sertvéles ólakkal ide értvén a kijáró szint is összességében 20 ft.” Nyilvánvaló, hogy egy több család által lakott, többször hajlított, kerített házról van szó, melytől távolabb alul élelmiszer, felül pedig búza és rozs tárolására szolgáló két rekesztékes emeletes kástu állt, közelében kasokkal megrakott „mihe állás”-sál. A kévékbe kötött szemes termény szintén az épület- együttes tömbjétől „különösen lévő” egy fiókos pajtában kapott helyet. A hozzá ragasztott „kamrácska” szerepe tisztázatlan éppen úgy, mint az istállóhoz ragasztott „keresztezetekre” egymás után álló három kamrának. Az osztozkodó családok számából ítélve meglehet, hogy azokban a családok külön-külön egyéb javaikat őrizték. A,.konyháiul elfordulva különös fedél alatt” található „kis kamra’-nak az emeletes kástuval való szembenállása és a konyha közelsége miatt élelmiszeres, háztartási eszközöket is tartalmazó szerepére gyanakodhatunk. Az istállók igás, és kocsi elé fogható [nyeregből hajtott] lovak, szarvasmarhák számára épültek, ami az osztálylevél 8-9. pontjából világosan kitűnik.3 A három „sörtvéles ól”-ban szintén tekintélyes állatsereglet lakott.4 A nagyszámú állatállomány a kisnemesi hagyományos nagycsalád gazdasági erejét és tehetősségét is bizonyítja. Tóth Kata, néhai Tóth György meghagyott özvegyének mindennemű javainak becsűjére Háromházban 1781. augusztus 31-én került sor.5 Egy kálhás szoba-konyha-kamra, három derékból álló házát 50 ft-ra becsülték. Pajtáját két pajtafiával „jófábul” valót, mindenestül három derékból állót 80 ft-ra értékelték. „Istálló, kamara ovit, az másik renden a melyek is 3 derékbul állók 40 ft.” Az 2 MNL Vas Megyei Levéltára N/l/V Osztályok 9. kötet. 40. sz. (1780-1790). Nemes Babos János, N .Csiszár Józsefnek meghagyott özvegye: Mártony Benedek, Nemes Simony József, úgy mint néhai Babos Katalintul született, Susanna N. Nemes Istvánnak házastársa: Judith N. Sáska Ferencznek hitvese és József minden ingó és ingatlan javainak osztálya. 3 8. „Négy vonyós ló fölszerszámozva, kantározva és egy fekete nyerges ló rajta lévő nyereggel egyetemben találtatott 35 ft. A rudas pedig 30, agyöp- lős 35 ft, a kisafás 10 ft. 9 xr. A tehenek közül a bőcze 12 ft, a piros tehény 10 ft, az homá szopó bornyujával 8 ft, a béga tehény 7 ft, afély czipejű 6 ft, a sárga 8 ft, a szőke tehény is 8 ft, egy két esztendős boma tinó 5 ft, a sárga két esztendős tinó 5 ft, a csonka szarvú tinó 5 ft, a sárga eökör tinó 3 ft, a négy esztendős bika pedigh 10 ft." 4 10. ,^4 sörtvések közül a fekete átány 4 ft, más fekete malaczos 4 ft, item egy kurta nyakú gäbe 4 fi, egy vörös ártány 4 ft, egy szűrke nyakú átány 4 ft, egy fejér sinia gäbe 3 ft, más szürke göbe 3 ft, esztendős szürke gäbe 1 ft 50xr, egy fejér kanyos, más átány kitől egy-egy forintjával vévén a kettő 2 ft. Két göbe és egy kan alábbvaló 1 ft, Egy vörös kany és másik szürke kani malaczok 80 xr. Fehér gäbe malacz 35 xr, egy vörös átány ma- lacz 40 xr, egy fekete göbe malacz 50 xr. Summa 37 ft 5 xr. ” 5 A Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára: Szentgotthárdi Apátság Gazdasági Iratai a továbbiakban: MNL VaMLIX. 607. SZA1 Háromház, 1781. 4. k. 54. sz. 212
