Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Illés Péter: A szombathelyi Dallmann(-Tikos) könyvkötészet emlékei

ILLÉS PÉTER: A SZOMBATHELYI D A L L M AN N (-TI KO S) KÖNYVKÖTÉSZET EMLÉKEI

négy évig tartott.43 1936-ban az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöksége az iparos közéletben elért számos eredményét oklevéllel ismerte el (19. ábra). Mindemellett tagja volt az akkor már jelentős múltú katolikus legényegyletnek,44 illetve a 18-as bajtársi kör elnökeként is tevékenykedett, mint az első világháború idején a 18. honvéd gyalogezrednél szolgáló egykori népfelkelő.45 66 évesen, 1937-ben bekövetkezett halálakor a szombathelyi ipartestület értesítője első oldalán megjelent írás így foglalta össze közéleti hitvallását:46,,!...] Dallmann Miklós volt a szombathelyi iparos élet egyik központja. Alapítója a Szombathelyi Iparoskörnek, annak örökös tiszteletbeli elnöke, miután hosszú évek során annak elnöki tisztét nagy áldozatok árán is vállalta és viselte. Az ipartestület elöljáróságának harminc éven át tagja és önzetlen munkása iparos testvéreinek, azok boldogulásának. jótékony és segítő keze a szegényeknek és elesetteknek. Adakozó lelke akkor volt boldog, ha segíteni tudott, de jótékonykodását csendben, titokban intézte, hogy ne tudjon senki adakozásáról.

Dallmann Miklós volt a mesterember megtestesülése. Mindenkor az iparért élt, dolgozott, művelte magát. Haladásra, művelődésre buzdította iparos testvéreit.

[...] 1350 iparos siratja Dallmann Miklóst, akinek mindenkit befogadó meleg szíve megszűnt dobbanni családjáért, gyermekéért és iparos testvéreiért. [...]”

Összefoglalás

Az írás a könyvkötő mesterség történeti és kulturális hátterét Szombathelyen a 18. század végéig, a püspöki könyvtár megalapításáig vezeti vissza, abba a korba, amikor a könyvkötészet és a könyv- kereskedő szakmák még nem váltak el egymástól. A szombathelyi könyvkötők céhes központja a 18. században még Pozsonyban volt, a többi nyugatmagyarországi városhoz hasonlóan, majd 1788ban az innen kivált soproni céhez tartoztak és a 19. század közepén maguk is önállósulásra törekedtek. Tudományos közhely, ám mégis fontos itt kiemelnünk, hogy a nyomtatott írásművek elterjedése jelentős hatást gyakorolt hazánk kismező- városi és falusi társadalmak műveltségére és az 1870-es évektől erősödő paraszti polgárosulásban is jelentékeny szerepet játszott, így a történeti Vasvármegye területén is. Azonban különféle nyomdák és kiadók mellett ezeket a társadalmikulturális folyamatokat minden bizonnyal a könyvkötő műhelyek is befolyásolták, támogatva a könyvkultúrán alapuló, felvilágosult műveltség közvetítését, másrészt kielégítve a népi vallásosság (pl. ponyvák, imakönyvkötések) és az egyre növekvő világi és egyházi adminisztráció igényeit.

A19. század során, de főként e század második felében egyre gyorsuló ütemben urbanizálódó, modernizálódó püspöki város, Szombathely növekedése jelentős népesség elszívó erőt kölcsönzött a nyugat-magyarországi, vasi megyeközpontnak. Ez az időszak egybe esett a környező falusi és kismezővárosi eredetű közösségekben lezajló, és egészen a 20. század közepéig tartó paraszti polgárosulással, Szombathelyen a polgári középosztály fejlődésével, aminek jelentős bázisa volt itt is a helyi iparostársadalom. A dualizmus- kori századfordulón ebben a prosperáló közegben tűnt fel a partiumi, pontosabban szatmári származású fiatal iparos, Dallmann Miklós könyvkötő is, aki önálló műhelyét 1906-ben nyitotta meg Szombathely központjában, az Erzsébet királyné utca 4. szám alatt. Termékei elsősorban a könyvtári, iskolai és üzleti könyvek kötésein túl, reklámcikkek, táncrendek, különféle dísz- és egyéb dobozok, valamint papírkeretek voltak. Egyéni szakmai életútja jól példázza a vidéki kisipar minőségét és jelentőségét a várostörténetnek ebben a kiemelkedő jelentőségű korszakában, majd a két világháború között (az 1930-as évekig), illetve a korabeli nyugat-magyarországi

43 MNL VaML Szombathely r.t. város elöljáróságának, képviselőtestületének és szakbizottságainak nyilvántartása 1918-1937 (1928).

44 „A kisipar a nagyobb forgalom következtében szép lendületnek indul. Az iparossegédek bővebb kiképzése czéljából Németh Ferencz városi tanító buzgó kezdeményezésére megalakult 1875. október hó 31-én a Haladás iparosképző egylet, melyből 1889. év ápril hó 7-én újjászületve és megizmosodva kelt ki a Kath. Legény Egylet, mely napjainkban is élénk tevékenységet fejt ki nemes czéljának: az iparossegédek képzésének érdekében.” - írja Kuné Adolf az 1870-es évek Szombathelyéről (Kunc 1880: 504).

45 Dallmann Miklós meghalt. - Dunántúli Néplap, 1937. június 5., Xlll. évf. 23. sz. 7. p.

46 Csonka Antal: Dallmann Miklós. - Ipartestületi Értesítő. A Szombathelyi Ipartestület Hivatalos Közlönye 3(2): 1., Szombathely, 1937. szeptember hó, 1. p.

196