Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: Az őrségi társadalom történetéhez és néprajzához
HORVÁTH SÁNDOR! AZ ŐRSÉGI TÁRSADALOM TÖRTÉNETÉHEZ ÉS NÉPRAJZÁHOZ tartást is állni, meg a családjukat is ellátni. Az őrségiek nemcsak Somogyba távoztak. Magyar- szombatfáról és Gödörházáról feljegyezték, hogy Somogybán Pogányszentpéterre és környékére, valamint a Hajdúságba is költöztek őrségiek a 18. század első felében (Horváth 2000: 304). Azonban erre vonatkozó hivatkozás, konkrét adat Ma- gyarszombatfa és Gödörháza monográfiájában nem támasztja alá ezt az állítást. Mindenesetre itt is a vallásszabadság elveszítése merül fel indokként. Orbán Róbert azonban adatokkal támasztotta alá a más irányú kirajzásokat is: „A zalai, somogyi és Veszprém megyei adatok mellett források szólnak arról, hogy a Tolna megyei Lápafőn telepedtek le az Őrségből származó Bajánok, Hajdúszoboszlón és Tökön a senyeházi Csippányok vagy például az Abaúj megyei Felsőfügeden a nagyrákosi Nemes család”7 - írta. További adatok bővítik az őrségiek kirajzásának az irányait: Ker- káskápolnáról tudhatjuk, hogy: „Összesen 28-an hagyták el a falut és költöztek más vidékre, Somogyba, Debrecen környékére és Zala egyes, főleg déli részébe” (Horváth 2002: 20). Azonban az őrségiek más vidékekkel való kapcsolata régebbi keletű. A törökök idején éppen fordított irányba, a törökök által veszélyeztetett, hódolt településekről számosán új otthont találtak Vas megyében, történetesen az Őrség falvaiban. Ha megvizsgáljuk az „Eőrségh Tartomány” 1659-es urbáriumát, akkor Kápolnásfaluban több domaföldi8, paczai (Patca, Somogy megye, Kaposvári járás) vezetéknevű, tehát bizonyára az adott nevű településről származó lakosokat, Sza- lafőn „Apátj” nevű hajdút, emellett (Őri)szentpé- teren több’Apáti” nevezetű hajdút (ez lehet So- mogyapáti is!), valamint „Szili” nevű hajdút (ez lehet Somogyszil is), továbbá (Őri)szentpéteren „Cserkutj” nevű katonát ((Cserkút, Baranya megye, Szentlőrinci járás), valamint „Résznek” nevű lakost (Résznek, Zala megye, Alsólendvai járás) is feljegyeztek. Szil és Apáti somogyi településekkel való azonosításához az ad támpontot, hogy a későbbiekben - és még a református templomok katolikusok általi visszafoglalása előtt: 1728-ban - már több őrségi (Balla Mihály, Békés György, Tolvaj Márton, Illés györgy, Soós István) család költözött Somogyszilba.9 Ameny- nyiben a korszak vezetéknevei valóban a viselő származási helyét jelölik, akkor a keleti magyar nyelvterületről is érkeztek új lakosok: Kotor- mányszegen az 1659-es urbáriumban nyomban három „Fenesi” vezetéknevűt is összeírtak: Fenes pedig Alsófehér megyében, valamint Várasfenes település Bihar megyében található (Lelkes 1992: 143, 413). Az 1695-ös urbáriumban Pankaszon „Tüskevári” (Veszprém megye) vezetéknevűt, Szattán „Böcföldi”-t (bizonyára Bocfölde, Zala megye), Kápolnás faluban pedig „Lovászi”-t (Zala megye) jegyeztek fel. E jövevények, betelepedők sora arra is figyelmeztet minket, hogy az őrségi falvak lakosait nem szabad (csak) az egykoron odatelepült embereket leszármazottainak tekinteni. Ilyen értelemben félremagyarázható Dömötör Sándor állítása, miszerint: „A mai Magyarországon az Őrség az egyetlen olyan nagyobb tájegység, melynek területén az egykori lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben élt” (Dömötör 1987:15). Vi- szák régi lakossága a törökök miatt teljesen eltűnt, s csak a 18. század elejétől jelentek meg nagyobb számban új telepesek: őrségi reformátusok, evangélikusok és nem őrségi katolikusok. Szattát 1588-ban pusztította el a török és csak az 1650-es évek közepén érkeztek ide új lakosok: ők a vezetéknevek alapján környékbeli őrségi falvak egykori lakói is lehettek (Gaál & Gaál Dezsőné Hunyák 2001. 212-3). Ugyanakkor sok család esetében szlovén vezetékneveket találunk: például a „Tott” 1576-ban Szattán,( Gaál & Gaál Dezsőné Hunyák 2001: 20) „Tót”-ként 1550-ben és 1576- ban, valamint „Tóthiként 1767-ben Kotormány- ban, (Horváth 1996: 39), a „Kucsán” 1366-ban Magyarszombatfán, a Bicsák és az Agarics 1720-ban Magyarszombatfán (Horváth 2000: 71), Balatitz 1767-ben Dávidházán. (Horváth 1996: 44), s 7 Orbán Róbert: „Őrségi falvak” Somogybán, www.kercaszomor.hu/wp-content/uploads/2010/02/orsegi-falvak.doc (Hozzáférés: 2014. január 25.) 8 Kapornakhoz (ma: Krplivnik, Szlovénia) tartozó település 9 Orbán Róbert: „Őrségi falvak” Somogybán, www.kercaszomor.hu/wp-content/uploads/2010/02/orsegi-falvak.doc (Hozzáférés: 2014. január 25.) 168
