Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Régészet - Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi-dűlő Karoling kori kerámiaanyaga
PAP ILDIKÓ KATALIN: SÁR VÁ R - FA KÉ P1 - D Ű LŐ KAROL1NG KORI KERÁMIAANYAGA Mindezek alapján kitűnik, hogy a korszakban jellemző és a datálásban segítséget jelentő tárgytípusok és jellegzetességek leggyakrabban együtt fordulnak elő, mely alapján a Karoling koron belül nem tudjuk pontosítani az egyes objektumok használati idejét. Figyelemre méltó azonban, hogy a csigavonalas díszítés sütőharanggal együtt ugyan dokumentálható, azonban kézzel készült edénnyel még a különösen leletgazdag 93-96-os objektumokban sem találkozunk. A 9-10. és kora Árpád-kori települések kerámiaanyagának összehasonlítása során - bár a jellegzetességek gyakoriságában településenként akár jelentős különbségek lehetnek - több olyan általános jellemzőt sikerült elkülöníteni, amelyek együttes előfordulása a korszakon belül a datálás pontosítását elősegítheti. Ezek közül jelen esetben a mészszemcsés soványítás alkalmazásának mértéke, a kézzel készült edények aránya és a fésűs díszítések az Árpád-kor elején mind szélesebb teret nyerő csigavonalhoz viszonyított gyakorisága (Pap 2014 s.a.) nyújthat segítséget. A mészszemcsés soványítás aránya a 8. század végére, 9. század elejére keltezett Vát-Telekesen 50% (Skriba 2010: 231). A 9-10. századra datált Keme- nespálfán 12,8%, míg a Sárvár-Sitkei-erdei anyagban mindössze 3,6%. A Sárvár-Faképi-dűlőből származó fazekak 27,3%-ának anyagában volt mész- szemcse, míg ugyanezen település kora Árpád-kori kerámiájában ez az anyag csak szennyeződésként, 0,7%-os arányban volt jelen (Pap 2013: 248). A Sárvár-Faképi-dűlőn 1,23%-os arányban jelen lévő kézzel készült edények a technikán kívül lényegesen nem térnek el a leletanyag korongolással készült részétől. A lényegesen kisebb mennyiségű, 362 fazéktöredékből álló Sárvár-Sit- kei-erdei kerámiaanyag esetében hasonló, 1,4% a kézzel készült edények aránya. Vát-Telekesen a fazekak 30,5% a korongolatlan (Skriba 2010: 231), míg Kemenespálfán valamennyi edény kézikorongon készült (Pap 2012b: 126). A Karoling kori lelőhelyeken kiemelkedő a hul- lámvonalköteggel és vonalköteggel díszített fazekak aránya. Kemenespálfán 84,9%, Sárvár-Sitkei- erdőben 86,5%, Vát-Telekesen szintén 86% körüli volt a fésűs motívumok gyakorisága (Skriba 2010: 233). Sárvár-Faképi-dűlőn a fazekak 84,2%-án látható ilyen díszítés, ugyanakkor itt sikerült a megyében elsőként dokumentálni Karoling kori objektumban az önmagában alkalmazott csigavonalas díszítés megjelenését. A kerámiaanyag vizsgált jellegzetességeit is figyelembe véve ki kell mondanom, hogy jelenleg sem a kerámiatárgyak, sem a feltárt egyéb leletanyag alapján nem tudom megnyugtatóan leszűkíteni a település alapítási idejét. Annyit viszonylagos biztonsággal tudunk, hogy a falu élete a 9. század első felében már elkezdődött, de - a hosz- szú életű fémtárgyak, a kerámiaanyag mészszemcsés soványításának viszonylag magas aránya és a kézzel készült edények jelenléte miatt - nem zárhatjuk ki a 8. század végi indulást sem. Annyi bizonyos, hogy a Rába ezen stratégiai jelentőségű átkelőhelyének ellenőrzése mind az avarok, mind a Karoling grófság érdekében állt. Irodalom ADAM (2002): Szentpéteri, ]. (szerk.): Kiss, G. (szerző): Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa II: Varia Archaeologica Hungarica X11I/1—11. Budapest. Akaprint Nyomdaipari Kft., 700 p. Brather S. (2000): Früh- und hochmittelalterliche Keramik bei den Westslawen. - ln: Wiec- zorek A. & Hinz H.-M. (Hrsg.): Europas mitte um 1000. Beiträge zur Geschichte, Kunst und Archäologie. Konrad Theiß Verlag Gmbh, Stuttgart, Band 1, pp. 114-120. P. Buocz T. (1993a): Sárvár-Óvár. - ln: Mayer L. & Tóth K. (szerk.): Régészeti kutatások Vas megyében 1952-1989. Vasiterv Nyomda, Szombathely, p. 48. P. Buocz T. (1993b): Sárvár-Sitkei erdő. - In: Mayer L. & Tóth K. (szerk.): Régészeti kutatások Vas megyében 1952-1989. Vasiterv Nyomda, Szombathely, p. 48. Curta F. (2001): The Making of the Slavs. History and Archaeology of the Lower Danube Region, C. 500-700. Cambirdge University Press, Cambridge, 496 p. Daim F. (1994): Zur nachgedrehten Keramik aus dem awarischen Gräberfeld von Mödling - An 126
