Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Régészet - Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi-dűlő Karoling kori kerámiaanyaga
PAP ILDIKÓ KATALIN: SÁ RVÁR - FA K É P1 - D Ű LŐ K A RO L1 N G KORI KERÁMIAANYAGA Faedények, fémtárgyak, agyag-, kő- és csonteszközök, egyéb leletek A három évig tartó feltárás gazdag eszközanyagot hozott felszínre. A tárgyak közül kiemelkedik a 296. kút két töredékes faedénye és egy vagy két favödör, amelyekre vas alkatrészeik előkerülése utal. Mindezek mellett további tizenkilenc vas- és négy bronztárgy, hét orsókarika és orsógomb, tizennégy csonteszköz, hat őrlőkő, kettő fenőkő és tizenhét kova is származik a lelőhelyről, valamint egy üvegtöredéket, fémsalakokat65 és három tapasztásdarabot is nyilvántartásba vettem. A korszakban és különösen településen ritka leletnek számító faedények (15. ábra 2-3) közül kettő a település egyik kútjából származik. A nagyobb méretű, 35 cm-es peremátmérőjű, talpgyűrűs, finoman kidolgozott peremű fatálat valószínűleg asztali használatra szánták, míg a kisebb, 12 cm-es szájú, vállbán széles, gömbölyű aljú edény - egy kisebb tálka vagy csésze - inkább ivóedény lehetett (Garam 2009: 81). Mindkét faedény egyszerű, díszítetlen, a mindennapi életben használatos praktikus darabnak tűnik. A mind településen, mind temetőkben gyakrabban előforduló, tároló funkciót ellátó vödör vagy vödrök vas alkatrészei a 66. kőkemencés épületben, annak délkeleti sarkában és észak- nyugati részén kerültek elő (Farkas 2005: 75). A 23-23,5 cm-es vödörfül és a három abronccsal megerősített, lefelé bővülő vödör (24. ábra 4-5. és Farkas 2005: 93. 9-10. ábra) fémpántjainak méretei66 a két lelet egymáshoz tartozásához, míg az épületen belüli elhelyezkedésük ez ellen szólnak. Akár egy, akár két edényről van szó, figyelemre méltó a vödör szokatlanul nagy mérete.67 A120. objektumból három jellegtelen fazéktöredék és egy kova kíséretében került elő egy bronz hajkarika letört, visszahajtott vége (24. ábra 7). A nagyrészt töredékes fém tárgyak meghatározható funkciójú darabjai közül kiemelkedő a 178. objektumban talált, egy szegecselt összefogó és három ráfűzött szemből álló, láncpáncélzathoz tartozó töredék (25. ábra 2). Két vaskés származik a 488. objektumból (25. ábra 6-7). Mindhárom vascsat (24. ábra 1 és 10; 25. ábra 1) nyesésből, humuszból illetve bizonytalan objektumból került elő, hasonlóan egy vas lap töredékéhez (24. ábra 3). Érdekes még egy vas horog (24. ábra 6), valamint vasszegek (25. ábra 3), ép68 (24. ábra 2) és töredékes vas eszközök (24. ábra 9; 25. ábra 4-5). Az orsógombok (7. ábra 10; 14. ábra 5-6) kézzel készültek, míg a 4 orsókorongot a korszakban gyakori módon a lelőhelyen is rendelkezésre álló és könnyen megmunkálható római kori alapanyagokból; hármat római korsó oldalából (4. ábra 3), egyet római téglából csiszoltak. Egy fazékperemet (17. ábra 1) másodlagosan átfúrtak. Hasonlóra Vát- Telekesen is volt példa (Skriba 2010:11. kép 1). Belső kronológia, datálás A település 12. század elején bekövetkezett felhagyásához és a népesség a környék más pontjaira való költözéséhez más okok mellett az Árpád-kor első évszázadában bekövetkezett hatalmi átrendeződés és a főbb közlekedési útvonalak, így a Rába-átkelőhely áthelyeződése vezethetett (Pap 2013: 243). A falu alapításának idejét a rendelkezésre álló információk alapján jóval nehezebb meghatározni. A127. objektum környékéről nyesésből előkerült, a későavar korban elterjedt benyomott oldalú csat (25. ábra 1) keltező értékét jelentősen csökkenti, hogy csak feltételesen köthető objektumhoz. A borotvakéssel (Farkas 2005:77) együtt a 190. házba temetett halott jelenléte, és a jellegtelen kerámiaanyaggal együtt előkerült visszahajtott végű hajkarika a település 9-10. századi fennállását erősíti. A láncinghez tartozó szemek, vaskések, faedények, eszközök és vassalakok előke65 A 8 kiadott leltári szám ennél jóval több salakdarabot takar, melyek közt legalább három kovácssalak van. Vassalak került elő a 96., 121., 122., 123., 126. és 127. objektumból - tehát a feltárt terület ÉNy-i sarkában hosszan elnyúló, egymásba ásott gödrök környékén folyt a településen szép számmal előkerült vastárgyak előállítása vagy javítása. Vát-Telekes dűlőről is ismertek vasfeldolgozásra utaló leletek (Skriba 2010: 230), bár itt kohósításra utaló tárgyi anyag is előkerült. Figyelemre méltó még a 102. objektumból származó ezüstolvadék is (27. ábra 1). 66 Az abroncsok méretei 29x26,8, 26x23,8 és 23,5x21cm (Farkas 2005: 75). 67 Garam Éva a vaspántos vödrök szájátmérőjét 10-12 cm-esnek, míg magasságukat 14-15 cm-nek írja (Garam 2009: 85). 68 A 3. objektum - a település egy részét határoló és vízelvezető árok - tetejéről, szórványként került elő ez a tárgy, amely egy 19. századi csiholóvas is lehet (MNL1982). Köszönöm Kiss Gábornak (Savaria Múzeum, Szombathely), hogy erre felhívta a figyelmemet! 124
