Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Régészet - Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi-dűlő Karoling kori kerámiaanyaga

PAP ILDIKÓ KATALIN! SÁ R VÁ R - FA K É P1 - D Ű LŐ KAROL1NG KORI KERÁMIAANYAGA Érdekes a tárgytípus lelőhelyen belüli elhe­lyezkedése is; a sütőharangok több mint fele a fel­tárt terület északnyugati részén található két gö­dörkomplexumból származik.24 További tizen­nyolc töredék a lelőhely középső, a Karoling kori településrész déli részén elhelyezkedő objektu­mok közt szóródik.25 A sütőharangok a sütőtálakhoz hasonlóan helyben készült háziipari termékek (Vaday & Ta­kács 2011: 530; Vida 2011: 710), melyeket első­sorban kenyér és lepény, ritkábban tészta és hús sütésére használhattak (Vida 2011: 702). A sütőharangokra itt is az erős soványítás volt jellemző (Vida 2011: 708). A legtöbbet csillámos homokkal (61 db, 96,8%), egy-egy darabot alig, il­letve erősen csillámos homokkal soványították. A szabad szemmel kivehető anyagok közül magas volt az apró kavics aránya (55 db, 87,3%). Zúzott kerámia harminchat esetben (57,1%), mészszem- cse huszonöt esetben (39,7%), míg pelyva ill. szer­ves anyag viszonylag alacsony számban (13 db, 20,6%) volt megfigyelhető. A tárgytípus minden megfigyelt darabja kézzel készült és legtöbbször gyengén, belső maggal égtek ki. Az anyag töredékessége miatt egyetlen sütőharang formáját sem sikerült rekonstruálni, a peremek alapján annyi mondható el, hogy a meg­figyelhető darabok erősen kiszélesedő harang formájúak lehettek (Vida 2011: 707,1. kép). A sütőharang peremek közül mindössze kettő volt négyzetesre vágott (0,10%) (13. ábra, la), ti­zenhat lekerekített, egy elvékonyodó és lekerekí­tett (0,85%) és egy erősen sérült (0,05%). A pere­mátmérők26 közül 15 cm-es 2 db, 20-25 cm-es 4 db, 26-30 cm-es 2 db, 31-35 cm-es 7 db és 36-41 cm-es 2 db. Három esetben a tárgy mérete és ál­lapota nem tette lehetővé az adatfelvételt. A tárgy­típus Vida Tivadar által leírt adatait figyelembe véve27 azt látjuk, hogy inkább a nagyobb méretű edények vannak túlsúlyban, míg két kifejezetten kisméretű darab is előfordul. Bár a korszakban ritkán előfordulnak díszített darabok (Vida 2011: 723), a Faképiek között kife­jezetten díszítettnek mondható példányt nem ta­láltam. A 66. objektum Farkas Csilla által közzé­tett (Farkas 2005: 5. ábra 6.) sütőharangja azon­ban talán seprűs bekarcolással (Vida 2011: 726) díszített. A sütőharangok - ahogy a hasonló funkcióval bíró tálak is - a későavar szállásterület egészén28 megta­lálhatóak (Takács & Vaday 2004:37; Vida 2011:727). Használati idejük a késői avar kor időszaka (Szőke 1980:184), de újabb kutatási eredmények szerint a tárgytípus már a 7. századtól kimutatható (Vida 2011: 726). Vas megyében a sütőharangok alkalma­zása az Árpád-kor végéig (Skriba s.a.), más területe­ken egészen a későközépkorig adatolható.29 Fazekak Vas megye egész korszakbeli leletanyagára a fazék dominanciája jellemző.30 A megyéből mindeddig nem ismerünk kézzel készített cserépbográcsot, polírozott felületű palackot31 (Müller 2004:13), tányért (Straub 2005: 8,5. kép), és a behúzott pe­remű tál sem gyakori.32 A most vizsgált lelőhely anyagában is a fazéktöredékek vannak jelen a leg­nagyobb számban (2683 db, 97,63%). 24 35 sütőharang-töredék a 121-125. és a 126,131,175-177. gödörkomplexumokból és közvetlen környékükről került elő. 25 Florin Curta nyomán a sütőtálak és sütőtepsik kapcsán Starub Péter azt emelte ki, hogy ezek a tárgyak a település közösség által használt ré­szein sűrűsödnek (Curta 2001:300; 303). A nagyrécsei településen ez a lelettípus a feltárt terület DNy-i részén volt gyakori (Straub 2011:395). 26 15-2, 22-1, 24-1, 25-2, 27-1,30H, 31-1, 33-1, 34-1, 35-4, 36-1,41-1, nem mérhető 3 esetben. 27 A sütőharangok és sütőfedők átmérője 20-60 cm, magasságuk pedig 10-40 cm (Vida 2011: 709). 28 A nemrégiben megismert két Vas megyei Karoling kori lelőhely és a zanati Árpád-kori település eddig még egy, a témában készült elterje­dési térképen sem szerepelt. 29 Zanat-Trátai-dűlő lelőhelyen a sütőharangok jelenléte a 12/13. század fordulójáig, a 13. század elejéig követhető volt (Skriba s.a.). Köszö­nöm Skriba Péternek, hogy sajtó alatt lévő tanulmányát hivatkozhattam! 30 Kemenespálfa-Zsombékoson a fazekak aránya 100% (Pap 2012b: 124), Sárvár-Sitkei-erdőben és ÉRTI telepen ugyanez az adat 99,5% (Pap 2015 s.a.). Hasonló adatot kapunk (97,0%), ha Vát-Telekes (Skriba 2010:231-232)132 korszakbeli kerámiájából leszámoljuk a 3 sütőharang- és egy sütőtál-töredéket. 31 Az első és eddig egyetlen korszakbeli cseréppalack Pósfa-Almás-alján, Mladoniczki Réka ásatásán került elő. Az edény felületét nem fé­nyezték fel, teste több sorban hullámvonalköteggel és fésűs beszurkálásokkal díszített. 32 Vas megyéből Sárvár-Sitkei-erdőből (Pap 2015 s.a.), Velem-Szentvid Miske Kálmán által gyűjtött anyagából, illetve Pósfa-Almás alja lelő­helyről ismert ez a tárgytípus. 116

Next

/
Thumbnails
Contents