Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KELBERT Krisztina: „HALLJUK GREISINGERNÉT!"

KELBERT Krisztina kimondta vétkességét, s ezzel véglegesen megfosztotta állásától.

13

9 Greisingerné azonban elérte perújrafelvételét, amelynek során tisztázta az ellene felhozott vádakat, s ennek nyomán 1921 decemberében az ítélet alól felmentették, mindössze dorgálással illették (MUSITS 1989. 54). 1922 tavaszán visszahelyezték a polgári leányiskolába (GELENCZEY MIHÁLTZ 1922. 3), kezdetben az igazgatói irodai teendők ellátása és időnkénti helyettesítés céljából,

14

0 majd az 1922/1923-as tanévtől rendes tanári állásába (GELENCZEY MIHÁLTZ 1923. 6). Ekkor új lendületet nyerve, megpróbálta újjáéleszteni az 1919 óta szunnyadó Nőtisztviselők Egyesületét, s annak elnökeként 1922 szeptemberében kérvénnyel folyamodott a polgármesterhez, hogy az egyesület visszanyerhesse épületét, amely 1919 óta magánlakásként funkcionált.

14

1 Ám ekkor már egy egészen más politikai érával találta szemben magát, azzal a neokonzervatív kurzussal, amely - korlátozva a nők politikai, gazdasági és oktatási jogait - egy újszemléletű társadalmi elvárást fogalmazott meg a nőkkel szemben. S amely marginalizálva az emancipációs célkitűzésű feminista mozgalmakat, teret nyitott a tömegszervezetekként jelentkező, konzervatív értékrendet képviselő, hazafias propagandatevékenységet kifejtő egyesületeknek, különösen az egész országot behálózó Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének. így Greisingerné számára - megbélyegezve tanácsköztársaságbéli múltjával - lehetetlenné vált a korábbi helyi nőegyesületi keretek közt való működése. Sőt 1924-ben politikailag megbízhatatlannak minősítették, és B listára helyezték,

14

2 amelynek következtében az 1924/1925. tanévben bárminemű méltatás nélkül, 41 év szolgálati viszony után, egészségügyi okokra hivatkozva nyugdíjazták

14

3 (GELENCZEY MIHÁLTZ 1925. 2). Nyilvánvalóvá vált, hogy ezek után a hivatalos politika által támogatott egyetlen női „ernyőszervezet" - sem a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (KELBERT 2012a, 2012b), sem a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi szervei (KELBERT 2011.)- nem nyújthattak számára terepet aktivista munkájához. A hivatalos működés ellehetetlenülése azonban nem jelentette Greisingerné számára a teljes visszavonulást és a feminista eszméktől való elzárkózást. Mivel helyben, Szombathelyen nem tudott egyesületi keretek közt munkája számára medret találni, ezért Budapesten kereste lehetőségeit. Belépett a Feministák Egyesületébe, amely - a nőtisztviselőkkel ellentétben - átvészelte a tanácsköztársaság időszakát, majd a háború után újjá tudta rendezni sorait, s igyekezett egykori virágzó kapcsolatait feleleveníteni a vidéken maradt feminista vezetőkkel. Greisingerné és a Feministák Egyesületének kapcsolatára utalnak a Feminista Levéltárban fennmaradt levelezések Greisinger Ottóné és az Egyesület között. Az egykori szombathelyi elnöknek a Feministák Egyesületéhez intézett 6 darab írása - 3 levél, 2 távirat és 1 levelezőlap -, valamint az Egyesület Greisingernéhez intézett 3 darab levele 10 év, azaz az 1921-től 1931-ig terjedő időszak kapcsolattartásáról és aktív munkájáról árulkodik. A szombathelyi asszony először 1921. július 21-én táviratozott Glücklich Vilmának, amelyben szűkszavúan a következőkről tájékoztatta: „Hódolatom Adams asszonynak, sajnálom, hogy nem hallhatom. "

14

4 Az írottakból arra következtethetünk, hogy Greisingerné tudott Jane Addams (később Nobel-békedíjas) feminista szónok budapesti látogatásának programjáról. Vámbéry Melanie-hoz, a Feministák Egyesületének titkárához 1923. február 22-én írott levele szintén személyes viszonyról és élő kapcsolatról tájékoztat. Sőt az is világossá válik, hogy Greisingerné ismételt felvételét kérte a budapesti Feministák Egyesületébe. „Kedves Melanie, engedje meg, hogy a ceremóniás címzést félretéve így szólítsam Önt, kihez olyan Igaz, meleg szlmpáthia fűz, 139 MNL VaML VIII-107/21 A Szombathelyi községi polgári leányiskola iratai 1919-1922.1033/1921. Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter véghatározata Greisinger Ottóné fegyelmi ügyében, 1921. március 12. 140 MNL VaML VIII-107/21 A Szombathelyi községi polgári leányiskola iratai 1919-1922. 2277/1922. A királyi tanfelügyelő értesítése a miniszteri rendeletről Greisinger Ottóné visszahelyezése ügyében, 1922. május 17. 141 MNL VaML A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének Alapszabálya. IV/440. 27. doboz, 192. sz. 23078/1922. Greisinger Ottóné levele Szombathely város polgármesterének, 1922. szeptember 7. 142 MNL VaML VI-502/b/281. 1924-es iktatókönyv, 2395/1924. Greisinger Ottóné B listára helyezése. 143 Wirth Zsuzsanna ny. gimnáziumi tanárnő elmondása szerint, Ilonát tanécsköztársaságbéli szerepe miatt a polgári leányiskola diákságának és tanári karának egy része is feltételezhetően megbélyegezte. Wirth Zsuzsanna visszaemlékezéseit ezúton is köszönöm. (Az interjút készítette: Kelbert Krisztina, Szombathely, 2012. szeptember 17.) 144 Greisinger Ottóné, Szombathely, 1921. július 21-én kelt távirata Glücklich Vilmának. MNL P999. Feministák Egyesülete. Belföldi levelezés. Természetes személyek által írt levelek. 5. doboz. 6. tételszám. 380