Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 333-363 A Batthyányak címerhasználata a történeti Vas vármegyében csányi (Murska Sobota és Rakican), 1644-ben a borostyánkői, 1736-ban az intai uradalom került a Batthyányak tulajdonába a vármegyében. A Batthyány család címerhasználatának e területeken fennmaradt emlékei három csoportba sorolhatók: főúri, egyházi és halotti reprezentáció. FŐÚRI REPREZENTÁCIÓ A főurak címerhasználata elsősorban rezidenciáikhoz kapcsolódott, hiszen váraik és kastélyaik adtak otthont gazdag gyűjteményeiknek. Ebbe a csoportba kerültek a Batthyányak várait, kastélyait, fegyvereit, családfáit, iratait, könyveit, zászlószalagjait, bútorait és egyéb használati tárgyait díszítő címerek. 2 9 A Batthyányak által Vas vármegyében elsőként, 1524ben megszerzett németújvári uradalom központi, névadó települése fontos szerepet játszott a főúri família történetében. A 16. században a németújvári vár vált a család fő székhelyévé, a ferences templom alatti kriptában alakították ki temetkezési helyüket, és a településről nyerték „németújvári" előnevüket. így a várból sem hiányozhatott a családi presztízs egyik legfőbb megjelenítője, a címer. A németújvári várban a legrégibb címert az 1595ben épített, félköríves nyílású és felvonóhidas második várkapu kváderes kőkeretének zárókövén találjuk. Az ovális formájú, csavart veretdíszes, az ősi címerpajzs elemeit feltüntető címerpajzsban a pelikán felett F.D.B, betűk utalnak a készíttetőre, Batthyány II. Ferencre (KOPPÁNY 2006. 94) (26. kép). Két másik kőből faragott címer jelenleg a várkápolna falát díszíti, 1952-ben a vár ciszternájának kútkávájáról helyezték át őket (SCHMELLER-KITT 1980. 119). Mindkettő Batthyány I. Ádám és Formentini Auróra egyesített, házassági címere a 17. század közepéről, heraldikai jobboldalukon az ősi Batthyány-címer szájában kardot tartó oroszlánja és vérével fiókáit tápláló pelikánja, baloldalukon a Formentini család címere pólyával és három malaccal. Az akantuszlevelekkel díszített, jobb állapotban fennmaradt címer ovális pajzsa felett sisak, alatta angyalfej látható (27-28. kép). A faragott címerek mellett festettek is díszítették a németújvári várat. 1648-ban Johann Michael Tripsius kőszegi festőmester vállalta, hogy a németújvári vár tornyát, „mely most címerrel díszített és festett, újonnan, jó, tartós vízálló festékkel renoválja és átfesti, továbbá az óralapon a mutatót és a napot jól megaranyozza, a betűket újrafesti, a sarkaiba pedig címereket fest." (KOLTAI 2012.176) A festés elkészült, de ma már nem látható a tornyon. A németújvári uradalom részeként került a Batthyányak tulajdonába Csákány, ahol a 16. század végén várkastélyt emeltek. Ezt a 17. században végvárrá, a 18. század első felében kastéllyá építették át. 1700 körül faragták kőből azt a házassági címert, mely a kastély délnyugati sarokbástyáján kapott helyet (KOPPÁNY 1979. 61). Heraldikai jobb oldalán az ősi Batthyány-címer látható, azzal a különbséggel, hogy a címerállatok itt heraldikai balra néznek. A címer másik részén a címerpajzsban két egymással szembenéző griff tart egy koronát, s ez a jelenet a két sisakdíszen is megismétlődik (29. kép). A 19. század végén egy eklektikus stílusú Batthyány-címert faragtak kőből a kastély tornyára, s ez ma is ott látható. Ötágú korona alatt ovális címerpajzsban egy meglehetősen reális pelikánábrázolást, a sziklabarlangban pedig nem egy kinövő, hanem egy ülő oroszlánalakot találunk (30. kép). A rohonc-szalónaki kettős váruradalmat 1527-ben kapta I. Ferdinánd királytól Batthyány I. Ferenc, de hosszú pereskedés után csak 1544-ben került a birtokába. A rohonci kastély a 17-18. században a Batthyányak fő rezidenciájának számított, ma már azonban nem létezik, mert a 2. világháború végén felgyújtották, majd lebontották. A rohonci kastélyban egykor megtalálható Batthyány-címerrel kapcsolatban egyetlen adat maradt fenn: a vár udvarának közepén széles, kör alakú kút állt, mely medencéjének talapzatára Antonio Butz hartbergi kőfaragó készített kőből Batthyány címert 1650-1651-ben (KOPPÁNY 2002. 177). Ugyan nagyon mállott állapotban, de egy házassági címer fennmaradt Rohoncon. Az 1670ben faragott kőcímert a magtár bejárata felett helyezték el, s a heraldikai jobb oldalán a Batthyány-címerpajzs vehető ki (SCHMELLER-KITT 1974. 406) (31. kép). A kettős uradalom másik központjában, a szalónaki várban két Batthyány-szimbólum maradt fenn. Az elsőt a Filiberto Lucchese által tervezett várkapuépület háromszög alakú oromzatára helyezték. A Giovanni della Torre (KOPPÁNY 2002. 192) kőfaragó által 1648-ban alkotott plasztikus, ovális alakú címerpajzs az 1500. évi címeradomány alapján készült. Felette széles grófi koronás angyalfej látható, két oldalról pedig angyalhermák, 29 A családi levéltárban fennmaradt hatalmas mennyiségű Batthyány-címeres pecséteket itt nem szerepeltetem, feldolgozásuk külön tanulmányt igényel. 341
