Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

NÉPRAJZ - M. KOZÁR Mária: A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELEMÉNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ LEHETŐSÉGEI: A RÖNKHÚZÁS PÉLDÁJA NYOMÁN

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 321-325 A szellemi kulturális örökség védelemének határon átnyúló lehetőségei: a rönkhúzás példája nyomán stb.) az ősi ekehúzás, illetőleg a mágikus szántás emlé­ke él. Mint ilyen a téli-tavaszi agrárrítusok körébe tarto­zott, s célja a termékenység biztosítása volt. A szlovéniai jegyzékben már szerepel egy muravidé­ki rönkhúzás, amelyet a Puconci melletti Predanovci M. KOZÁR Mária H-9700 Szombathely, Váci M. u. 39., Hungary mukic@t-online.hu IRODALOM EPERJESSY Ernő 1999 Rönkhúzás a Rába menti szlovéneknél. In: A magyaror­szági szlovének néprajza 2. Budapest, 77-126. KURET, Niko 1989 Praznicno leto Slovencev, l-ll. (A szlovének jeles napjai.) Ljubljana, 23-28. KOZÁR Mária 1996 Etnoloski slovar Slovencev na Madzarskem. A magyaror­szági szlovének néprajzi szótára. Szombathely, 20-21. LUKÁCS László - 1992 Farsangi népszokások Alsóőrben és Öriszigeten. In: Savaria a Vas megyei múzeumok értesítője 21/1. 51-59. - 1995 Farsangi fahúzás a burgenlandi magyaroknál. In: Kultúrák találkozásai - Kultúrák konfliktusai. Szerk.: Eperjessy E. - Krupa A. Békéscsaba - Budapest, 154-156. Mária M. KOZÁR GRENZÜBERGREIFENDE MÖGLICHKEITEN DES SCH ANHAND DES BEISPIELS DES STAMMZIEHENS Die nationalen Selbstverwaltungen, Vereine, Publikationen und Medien der ungarischen Slowenen beteiligen sich an dem Inventar, der Bewahrung, Weiterleitung und Bekanntmachung des immateriellen Kulturerbes der Slowenen in Ungarn. Die Bildungsinstitute haben bei in dem Prozess der Vererbung eine tragende Rolle. Die grenzübergreifende Kooperation bei dem Schutz des immateriellen Kulturerbes funktioniert in Slowenien seit einer längeren Zeit, da die Mentoren von Volkstanz- und Volksliedgruppen aus dem benachbarten Prekmurje­Gebiet zu den Slowenen in Szentgotthárd fahren. In település önkéntes tűzoltó egyesülete jelölt. A jelölési adatlap kitöltésében dr. Mojca Ravnik néprajzkutató segített. 7 Egy ausztriai partnert kellene még találnunk, s a három ország közösen jelölhetné a rönkhúzás szokását az UNESCO felé. MAGYAR NÉPRAJZ VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Szerk.: Hoppál Mihály, Budapest, 1990. 134-137. MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON 5. Budapest, 523-524. „vénlánycsúfo­lás" címszó alatt (Györgyi Erzsébet - Ujváry Zoltán), 1982. SINK0VICH Elek 1898 Vasvármegye. (Magyarország vármegyéi és városai.) Bu­dapest, 38. VAKARCS Kálmán 1933 Tuskóhúzás a szentgotthárdi járásban. Ethnographia 44. 139-149. Slowenien wird statt der Benennung „nicht materielles, also immaterielles Erbe", der Begriff „lebendiges Kultur­erbe" verwendet. Die Elemente des Kulturerbes werden aber auch dort in die von der UNESCO definierten fünf Kategorien gegliedert. Im Rahmen der Konferenz im Jahre 2011 wurde erwähnt, dass Ungarn, Österreich und Slowenien die Aufnahme der grenzübergreifenden Bräuche des Stammziehens gemeinsam auf die repräsentative Liste des menschlichen immateriellen Kulturerbes kandi­dieren und auch an die UNESCO weiterleiten könnten. UTZES DES IMMATERIELLEN KULTURERBES: 7 http://www.mizks.gov.si/fileadmin/mizks.gov.si/pageuploads/Kulturna_dediscina/REGISTER/RZ0/Rzd-02_00003.pdf 325

Next

/
Thumbnails
Contents