Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
NÉPRAJZ - M. KOZÁR Mária: A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELEMÉNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ LEHETŐSÉGEI: A RÖNKHÚZÁS PÉLDÁJA NYOMÁN
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 321-325 A szellemi kulturális örökság védelemének határon átnyúló lehetőségei: a rönkhúzás példája nyomán 3. A RÖNKHÚZÁS, MINT HATÁRON ÁTNYÚLÓ ÖRÖKSÉGELEM 4 ZIVA kulturna dedisíina se predstavi / [urednik Na5ko Kriznar]. Ljubljana : Slovensko etnolosko drustvo, 2010 http://www.zkds.si/filelib/Katalog_27_11_10.pdf 5 http://www.zkds.si/filelib/Zapisnik-Verzej.pdf A szlovéniai kulturális örökség nemzeti jegyzékében szereplő 18 elem közül 8 a szokások, 6 a hagyományos kézművesség, 3 a szóbeli hagyományok és 1 pedig az előadóművészetek köréből való. Területileg lefedik egész Szlovéniát: 8 a nyugati részét, 6 a keleti, 2 a déli és 2 a középső országrészből származik. A szlovéniai szakemberek úgy vélik, hogy a konvencióhoz csatlakozott országok nemzeti jegyzéke csak eszköz a szellemi örökség meghatározásához és megőrzéséhez. A fontos az, hogy tudatosítsák az emberekben ennek az örökségnek a jelentőségét, azt, hogy ezzel lehet ellensúlyozni a globalizációt és fokozni a kulturális sokszínűséget a világban.' 2. kép. Koszorúslányok és vőfélyek húzzák a rönköt (Fotó: M. Kozár Mária, Felsőszölnök, 1973) Bild. 2. Brautjungfer und Brautführer ziehen den Stamm (Foto: Mária M. Kozár, Felsőszölnök, 1973) 2010-ben az akkori koordinátor Szlovén Néprajzi Intézet megbeszélést tartott a muravidéki szakemberekkel a térség jegyzékének elkészítéséről. A megbeszélésről készült jegyzőkönyvben szerepel, hogy 201 l-re Gradba terveztek egy szakmai tanácskozást a rönkhúzásról, amelynek témája többek között az lett volna, hogy a régió három szomszédos országa (Szlovénia, Ausztria és Magyarország) közösen jelölje az UNESCO felé a rönkhúzást, hogy az az emberiség szellemi kulturális örökségének is részévé váljon. 5 A tanácskozásra, sajnos nem került sor. Volt viszont egy tanácskozás Szentgotthárdon. A Szlovén Néprajzi Társaság, a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum és a Magyarországi Szlovének Szövetsége 2011. június 4-én nemzetközi workshopot szervezett Szentgotthárdon Élő kulturális örökség a szlovén Rábovidéken címmel. A Szlovén Néprajzi Intézet tudományos tanácsosa, Nasko Kriznar tájékoztatta a résztvevőket a szlovéniai nemzeti jegyzékről. Jelka Psajd, a muraszombati múzeum néprajzkutatója a hagyományos mesterségek újraélesztésének lehetőségéről beszélt. Martina Piko-Rustja az ausztriai Klagenfurtból érkezett, ahol egy szlovén kutatóintézet vezetője. Az intézet munkatársai egy ausztriai szlovén faluban összeírták a szlovén dűlőneveket és azokat térképen közzétették. A térképet jelölhetik az ausztriai kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, valamint Szlovéniában a szellemi kulturális örökség nyilvántartásába. 3. kép. Díszítik a rönköt (Fotó: M. Kozár Mária, Felsőszölnök, 1973) Bild. 3. Der Baumstamm wird geschmückt (Foto: Mária M. Kozár, Felsőszölnök, 1973) 4. kép. A Népművészet Mestere, Doncsecz Károly (1918-2002) szlovén fazekas szerepel a magyarországi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékében (Fotó: M. Kozár Mária 1995) Bild. 4. Károly Doncsecz, Meister der Volkskunst (1918-2012) und slowenischer Töpfer ist in dem Nationalinventar des Kulturerbes in Ungarn registriert (Foto: Mária M. Kozár 1995) 323
