Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

NÉPRAJZ - NAGY Zoltán: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK, DONGÁS EDÉNYEK A SZENTGOTTHÁRDI APÁTSÁG FALVAIBAN A HAGYATÉKI LELTÁRAK TÜKRÉBEN (1786-1846) 1. RÉSZ

sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 279-319 Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846) 1. rész Kethely \ •(10) ?• o Tótfalu (7), Gyarmat 116) O* Td!apataka(12) ) AA Szakonyfalu(6) O* Ist vsrnfalva (ül /O* SZENTGOTTHÁRD Kisfalud ®®®o Hárgjiház(13l - • _ - , Magyarlak •[sdrötnekv rfalu (2) ° O®* A • " Dolinc (1) *©®o Kondorfa(17) AO O ® ® ® A * 2 kamra 3 kamra U kamra 5 kamra Kásta „Magános" kamra Gabonás kamra Pajtai kamra munkatér mellett egy tároló fiókja, ezért nehéz elképzelni a törzsépület nélküli „magános pajtafiát"- még ha az önmagában is gabona tárolására szolgál, mivel az ilyen „magános" építményeket általában „kástu"-nak szokták nevezni, ezért mi a névalaktól függetlenül a kifejezést tároló kamrának értelmezzük. Forrásunk szerint nem különálló épület, hanem más gazdasági építménnyel együtt áll: Orfalun [1827.7] „Hidas kis Késtával, [Orfalu 1827.7j, Színnyel és kis pintzével" Talapatakán Egy Kásta és két servéles ól" [1836. 108] Kondorfán egy kis kamra és ól mellett Kásto" [1834. 152], A tároló és szállító hordók szembeötlő hiánya megkérdőjelezi a gazdasági és hagyatéki leltárok hitelességét, mert a gazdálkodó, ökrökkel szántó földművesek gabonatermésük készletezésükre megbízható, száraz helyet kellet biztosítaniuk. Forrásaink 1830-ban Gyarmaton, Huszár János % telkes jobbágy hagyatéki becsűje során az épületsor végén - „Egy Szoba és Konyha 30 ft, Istálló és Pince új 50 ft, Kamara Szekér Szín Pajta és Pajtafia 30 ft, Kamara és három derék sertvéles ól 20 ft, Pajta, Pajtafia Pinczével 50 ft, Egy verem födél alatt 4 ft"- lévő fedett földalatti verem hasznos lehetett ugyan, de gabonát aligha tartottak benne, mert erre alkalmas kamra a telken több is akadt. Sokkal inkább répás verem lehetett, mint ahogyan azt egy Háromházán felvett 1786. évi inventáriumban olvashatjuk." Egy kálhás Szoba 30 ft, 2 jobb derék Konyha 10 ft, egy Ló Istálló, Szénás Pajta és Egy kis Kamra 20 ft, Egy 6. térkép. Kamrák száma. (Rajzolta: Derdák Ferenc) Karte 6. Die Anzahl der Kammern. (Zeichnung: Ferenc Derdák) répás Verem 5 ft, Pajta, Pajtafiával együtt 50 ft, Egy Mibe Ház 1 ft". A padláson való gabonatárolás ugyan elterjedt volta miatt közismert, de e korból egyetlen adatunk sincsen erre vonatkozóan, így a lehetséges gabonatároló helyek közül kizárhatjuk. Nincs tudomásunk arról, hogy az e korban még domináns füstös konyhák padlásán gabonát tároltak volna. Hasonló időszakot vizsgálva, sem a körmendi tűzkárjegyzőkönyvek [NAGY 1995. függelék], sem Benda Gyula keszthelyi inventárium forrásgyűjteményen (BENDA 1988, 1995, 2005) nem találunk példát. Az viszont adataink alapján kimutatható, hogy a szénatároló pajtával, vagy istállóval egybeépítve a hagyományos szoba-konyha kamra funkciójú ház gazdasági épületeit kiegészítve a „házi kamará"-nak [Börgölin 1834. 46] „Kis Kamará"-nak, [Kondorfa 1838. 156] „Pajtai Kamra"-nak, [Kondorfa 1835. 154] „Nagyobb Pajtai Kamarának, [Kondorfa 1838.157] Kásténak [Orfalu 1827. 7, Kondorfa 1834. 152], Talapataka 1836. 105, Kondorfa 1844.160], különálló „magánosan", azaz külön álló épületként „gabonás pajtafiá"-r\ak, [Háromház 1837. 112] Talapatakán „Egy kamra új magánosan"-t [1834. 104], Gyarmaton „egy puszta pajtafiá"-t [1836. 142] Jószágos kamrá"-i [Csörötnek 1841. 133] találunk. Magyarlakon pedig „Egy gabonás pajtafia magánosan" [1837. 112] áll. A gazdasági épületek között helyet foglalva tárolásra alkalmas épületrészt, legalább még egy kamrát találunk (6. számú térkép), ahol egyéb más 309