Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
NÉPRAJZ - NAGY Zoltán: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK, DONGÁS EDÉNYEK A SZENTGOTTHÁRDI APÁTSÁG FALVAIBAN A HAGYATÉKI LELTÁRAK TÜKRÉBEN (1786-1846) 1. RÉSZ
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 279-319 Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846) 1. rész SZLOVÉN MIKROTAJ - NYELVHATAR - ETNIKAI HATÁR Hidas - servéles ól - gléjv - hídól Ki gondolta volna, hogy a szlovén nyelvterülethez szorosan tapadva a 2-3 „derékra" épített „disznóólakat", „sörtvéles ólakat" itt „hidasnak"r\evez\k (2. számú térkép) annak ellenére, hogy saját archaikus nyelvükön van erre külön kifejezés, a Jéjv", „gléjv" (M. KOZÁR 1996. 156. rajzzal) is. Ez a nyilvánvaló tény gondolkodásra késztető. Ha egy zárt, archaikus nyelvterületen, a „Vendvidéken" magyar nyelven veszik fel a gazdasági és hagyatéki leltárakat, osztályos egyességeket, akkor az azokban megjelenő tárgyi hagyaték hogyan képes tükrözni valóságos tárgykultúrájukat? 3 0 Nyilvánvaló tehát, hogy a hivatali tisztségviselő a magyar nyelvterületen közismert eszköz magyar népi nevét rögzítette a becsuk csaknem minden tételénél arra való tekintet nélkül, hogy a szavak mögötti tartalom mennyire fedte egymást. Az ehhez hasonló elszigetelt jelenségek viszont arra figyelmeztetnek, hogy a feladatellátó területén működő hivatalnok saját szóalkotásával, nyelvi szüleményével, esetleg gyenge minőségű tükörfordítósóval, vagy körülírással van dolgunk. Ilyen például „sertvéles istálló", mert a megnevezés csupán igen kis területen fordul elő 1820 és 1823 között Tótfaluban [1820. 61, 1823. 62] és Szakonyfaluban [1822. 53]. Czuczor Gergely - Fogarasi János 1862-ben kiadott A magyar nyelv szótárában (CZUCZOR - FOGARASI 1862.) a disznó szó sertéssé válására e korra visszavetíthető magyarázatot találunk. „Disznó; Másképp, kivált, ha a köznépi ember díszesebben akarja megnevezni: sertés:" Ez a hivatali, fiskális nyelv lényege, a „díszesebb megnevezés", az irodalmi szókészlet használata. A disznóól kifejezés azonban létezik a korábbi időszakban is, hiszen 1785-1789. között Zsidán és Farkasfán„Zonc5C7ÁLászló Úr Bírója idejében"„disznóólakat" és „disznó förösztő vólut" találunk a magyarok lakta falvakban, melyet aztán egy újabb garnitúra uradalmi tisztségviselő v— / \+ •(101 \ Magyarlak •csárötnel Tótfalu(7b Zsiah(ß) T«jlapataka(12) + /A + A* ° A7 / / Gyarmat (161 A + Szakonyfalu(61 A % sKondorfaCni IstváTifalva 16) PermiselBl SZENTGOTTHÁRD Kisfalud ,1ÍÍL \Kethely \+*(10l 2.0 km. • o Dolinc (1) * Hidas + Sertvéles ól A Sertvéles istálló A Disznó ól 178 5 - 1788 2. térkép. Sertés ól - hidas. (Rajzolta: Derdák Ferenc) Karte 2. Schweinestall - Schweinekoben auf Balken. (Zeichnung: Ferenc Derdák) 30 Példának említhetjük a magyar falvakban általánosan a dohánykertészetben használt, a gyenge dohánypalánták körüli föld finom porhanyósitására használt „porháló kapa" kifejezést - ez kerül mindenhol a hites emberek, esküdtek által hitelesített, de a nótárius által szerkesztett iratokba - csakhogy ennek tárgyi és egyúttal nyelvi megfelelője nem szerepel M. Kozár Mária szlovén szótáréban (M. KOZÁR. 1996. 86. c. ábra). Ugyanígy hiányzik a már a középkor óta szőlőművelés fontos eszközeként ismert szőlőkapa grafikai rajza, mert a „Vendvidéken" a filoxéra teljesen kiirtott szőlők helyett már nem ültettek újakat, így a leltárakban női munkaeszköznek számító kapák közül csak a „mótka" - általánosan használt, de leginkább kukorica, bab, borsó, krumpli ültetéskor hasznos kapaformát jelölte meg. A magyar falvak anyagából viszont teljesen hiányzik a szlovénok speciális rövid nyelű kis kapája a „strgáca", amit az emlékezet szerint leginkább a köles és kerti gyomláló vasként emlegettek. Az irtókapát „kfcafka" azonban megtaláljuk a becsükben mind a magyar, mind a szlovénok falvaiban, M. Kozár Mária (M. KOZÁR 1996. 163. ábrával) grafikai rajza jól mutatja egyezőségüket. Az égetéses erdőirtás szerszámkészletéhez azonban az ágvágó is hozzátartozott, amit csak egyetlen becsű adatból ismerhetünk meg, csakhogy a „Vendvidéken" használt forma nem teljesen azonos az általunk ismert őrségi típussal. 289
