Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

NÉPRAJZ - NAGY Zoltán: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK, DONGÁS EDÉNYEK A SZENTGOTTHÁRDI APÁTSÁG FALVAIBAN A HAGYATÉKI LELTÁRAK TÜKRÉBEN (1786-1846) 1. RÉSZ

NAGY Zoltán I) \ Magyar la k'csälrötnekV-^ ^ L Tc/la

#pataka(12) "" f™ Gyarmat (16) Tótfalu (7b Szakonyfalu(6) Kondorfád?) Istyjznfalva (4) Pormisa (3) SZENTGOTTHÁRD RD Kisfalut •—"—fim Kot hely (• Y •(101 \ _ ír falu (2) ° o o o O o • O Dolinc (1) • Szlovén falvak 1-7 • Magyar falvak 8-17 Fényes Elek nyomán 1836. 1. térkép. A szentgotthárdi uradalom falvai (1836). Szlovénok és magyarok lakta falvak. (Rajzolta: Derdák Ferenc) Karte 7. Die Dörfer der Herrschaft von Szentgotthárd (1836). Die von Slowenen und Ungarn bewohnten Dörfer. (Zeichnung: Ferenc Derdák) Orfalva, Permise, Istvánfalva, Börgölin, Szakonyfalva, Tótfalva) származó hagyatéki, gazdasági inventárium száma 69 (43%), míg az arányosan több, magyarok lakta települést (Zsida, Farkasfa, Kethely, Kisfalud, Talapataka, Háromháza, Magyarlak, Csörötnek, Gyarmat, Kondorfa) 91 leltár (57%) képviseli. A vizsgálat tárgyává tett 160 beesőből összesen 77 esetben (48%) beesővel ellátott hagyatéki leltárral kell számolnunk, míg a fennmaradó részben főleg beesővel ellátott vagyonleltárt, azaz a még élő ingó és ingatlan javak tulajdonosának jelenlétében felvett iratot tanulmányozhatunk, melyeknek nyelve egységesen magyar. Ezek között vannak azonban beesővel ellátott osztálylevelek és más típusú iratok: móringlevélhez kapcsolt kérvények, becsű során felvetődött felek közötti egyeztetések jegyzőkönyvei, igen ritkán árverésekkor felvett licitációk is. Az általunk vizsgált szentgotthárdi ügyviselőség jegyzőkönyveinek tisztázati példányait időrendbe helyezték el kemény táblák közé kötve jelenlegi formájukban a 18-19. században. Kéthárom év anyagát kötötték könyvszerűen össze, melyek gerincére a kötet száma és a jegyzőkönyvek évkoré került. A kötetek egyes ügyei sorszámozva vannak. Minden kötet végén megtalálható mutató helységenként sorolja fel az ügyek tartalmát és utal a hitelesített jegyzőkönyv ügyszámára is, így a kutatott források könnyen visszakereshetők. Ezért úgy döntöttünk, hogy a feldolgozás során készített forrásjegyzékünkben elegendő az egyes kötetek számára, a helységre és forrás keletkezési dátumára utalnunk. A táblázatos forráselemek közléséhez egy vázlatos térkép is tartozik Bél Mátyás Vas vármegye leírását

17 (BÉL 1740. 455) Kunits Mihály Szentgotthárdi Uradalom 1824. évi bemutatását (

KUNITZ 1824. 188-212), Fényes Elek geográfiai szótárának (FÉNYES 1836. 474) adatait is figyelembe véve

1

8 (1. számú térkép), mely a tárgyalt 17 „A Szent Gotthárdi Uradalomhoz tartozó falvak: Mogyorfalva, Radafalva, Rax, Gyanafalva, Kristán, Hendorf. ízen kívül Horvátfalu, Németlak. Még vannak a Rábán túl is ezen domíniumhoz tartozó falvak. ízek: Tótfalu, Szakonyfolu, Istvónfalva, Kethely, Magyarlak, Csereinek a Rábán épített négy kerekes lisztőrlő és lécgyártó malommal. Rába-Gyarmaton átkelő híd van a folyón. Ez az uradalom említett tortozékaivol együtt búzatermelésre nem alkalmas. Néhány hegynyúlványa is von, középszerű minőségű borterméssel. A Rábán túli lakosság részint magyar, részint szlovén ajkú. Kétkezi munkából és inkább szőlőtermelésből, mint földművelésből élnek." 284