Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

RÉGÉSZET - SZILÁGYI Magdolna: VÁROSOK, UTAK, KERESKEDELEM

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 223-241 Városok, utak, kereskedelem. Az úthálózat szerepe Vas megye városi fejlődésében a 13-14. században Rekonstruált Útadatok Források útszakasz Jelleg Említés Irány Keltezés Kiadás magna via Csó n.a. 1299 UB II. 328 via magna Csó K szeg 1343 UB V. 38 via Csó K szeg 1343 UB V. 39 via magna Csó K szeg; Sárvár 1348 UB V. 214 magna via Paty K szeg 1313 UB III. 68 Kőszeg - Sárvár via Paty Meszlen; K szeg 1313 UB III. 69 magna via Paty K szeg 1343 UB V. 40 via Paty Meszlen; K szeg 1343 UB V. 40 magna via Acsád n.a. 1272 UB III. 279 via magna Németszeleste Magyarszeleste 1327 UB III. 239 magna via Ölb Sárvár 1328 UB IV. 41 Kőszeg - Rohonc via magna Rohonc Hodász 1374 Zala vm. II. 116 - Borostyán Hodazvta Rohonc Hodász 1374 Zala vm. II. 116 Kőszeg - Léka via magna Fels k szeg Léka 1354 F. IX/2. 333 - Borostyán magna via Langeck Kapornok 1279 UB II. 140 Kőszeg - Léka - Kirchschlag strata publica Léka Kirchschlag 1279 UB II. 127 3. táblázat. A Kőszeg környéki regionális utak okleveles adatai a 14. század közepéig Table 3. Charter evidence on regional roads around Kőszeg to the mid-fourteenth century egymástól 215 méter távolságra álló kaputornya ellenőrizte. Szombathely irányából érkezve a déli falszakasz közepén elhelyezkedő Alsókapun át lehetett bejutni a városba. Ez a kaputorony volt Kőszeg védműrendszerének legkorábbi (14-15. századi) létesítménye. Ausztria, illetve Sopron felől érkezve az Alsóvár közelében álló (a 16. századra megépült) Felsőkapun (vagy Ausztriai-kapun) át vezetett az út Kőszegre. A két kaputorony között húzódott a szabálytalan négyszög alaprajzú város főutcája, amely mellett a piactér és a legfontosabb épületek (a vár, valamint a Szent Jakab és Szent Katalin templomok, B. BENKHARD - PAP 2009. 255-257. 256) helyezkedtek el. A kőfal és kaputornyok kiépítését megelőzően egy cölöpszerkezetes védműrendszer látta el a város védelmét, melynek 13-14. századra keltezett maradványai az Alsókapu előtt kerültek felszínre (B. BENKHARD 2003. 155-176.155-156,163-164; B. BENKHARD -MENTÉNYI 2007. 137-147.138; B. BENKHARD 2009. 149-168.151). (4. kép) A Muraszombatról Kőszegen és Sopronon át Ausztriába tartó távolsági úton kívül, négy regionális útról kell említést tennünk (3. táblázat, 1. kép; vö. GLASER 1929-1930. 138-167. 158, 163, 166-167). A Kőszegről délkelet felé Sárvárra tartó főút (1348: via magna que de civitate Kuzeg per quam itur in Saar, UB V. 214) az okleveles adatok alapján Csó, Paty, Meszlen, Acsád, Németszeleste, Magyarszeleste és Ölbő településeken haladt keresztül. Nyugati irányban két út vezetett Kőszegről: az egyik út északról kerülte meg a Kőszegi-hegységet és Léka (Lockenhaus, A.), illetve Langeck érintésével jutott el Borostyánkőre (Bernstein, A.); a másik út a Kőszegihegység déli lábainál vezetett Rohoncon (Rechnitz, A.), Hodászon (Markt Neuhodis, A.) és Szalónakon (Schlaining, A.) keresztül, majd északnyugatra Pinkafőn át vagy északi irányban Borostyánkőn át hagyta el az országot. A Kőszegről Lékára tartó útnak Langeck előtt volt egy elágazása, amely Pellegrimen (Pilgersdorf, A.) át vezetett az ausztriai Kirchschlagba. (1. kép) A magánföldesúri alapítású Kőszeg a 14. század elején került királyi kézre. 1328-ban Károly Róbert városi rangra emelte Kőszeget, és megerősítette a kőszegi vendégek (hospites seu cives... de Kwzeg)

u kiváltságait, melyeket a városalapító Kőszegi II. Henrik bántól (ti 274) 12 A kiváltságlevél eredeti formában (MOL DL 3654) és Nagy Lajos király 1344. évi átiratában (MOL DL 2498) maradt ránk. Kiadásaik: UB IV. 34-36, UB V. 47-48. 229