Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - UBRIZSY-SAVOIA Andrea: TULAJDONOSI BEJEGYZÉSEK ÉS MAGYAR NÖVÉNYNEVEK PETRO PENA ÉS MATTHIAS LOBELIUS STIRPIUM ADVERSARIA NOVA (1570) CÍMŰ KÖNYVÉNEK EGY PÉLDÁNYÁBAN

UBRIZSY SAVOIA Andrea ÖSSZEFOGLALÁS Felmérve a beírt magyar növényneveket (és az azoknak megfelelő érvényes fajneveket) nem tűnik ki egy logika a bejegyző részéről: előfordulnak mind hazai, mind egzotikus növényfajok (pl. a dohány, akkoriban még ritka, Amerikából érkezett újdonság, vagy a tengerinárcisz, a bámia stb.), ezek közt sem, vagy csak a legelterjedtebbek, vagy csak a légritkábbak szerepelnek a beírásokban. Első felmérésre nem alkotnak egy olyan gyógynövénycsoportot, mely egy meghatározott betegséget gyógyítana, sőt vannak köztük az akkori gyógyászatban sem használt növények is (pl. a csormolyák). Pena és Lobel 455+2 oldalas könyvében számos, a gyógyászatban fontosabb fajok is vannak, de ezekhez nincs marginália írva. Inkább egy félbeszakadt akciót tételezhetünk fel a bejegyző részéről. A bejegyzett növénynevek túlnyomó többségben már ismertek, korabeli nyomtatásokban is megjelentek, bár nem jellemzően a Beythe apa-fiú munkáiban. Számos olyan magyar növénynév van beírva a könyvbe, melyek hiányoznak az ismert (korábbi és korabeli) forrásokból. A forrásokban nem szereplő nevek teszik még értékesebbé a könyv példányát, mint pl. a „Gabassa nevű", „Tengeri káka", „Hag(y)más magas koró", „Vad vagj erdej liliom", „Gömbölű répa Bunias", „Syriay keserű fiű", „Aethiopiai fiű", „Mózes fa, Ebenum = Indjaij feketefa", „Tengeri Pár hagima", „Bárání Czövek", „Pihés Muhar", „Rosnok" stb. Az új nevek közt egyesek először csak Csapó 1775-ben megjelent Uj füves és virágos magyar kert, vagy Veszelszki 1798-ban megjelent A' növevény plánták' országából való erdei, és mezei gyűjtemény, vagy-is faés fűszeres könyv" című művében tűnnek fel, mint pl. „Tulipán viragh", „Réti kender, Giapjas fiű, Roka fark". Az új nevek közt találunk tükörfordítást (pl. „Tengeri vörös festő fiű", „Három színű barsonjvirágh", „Két levelű fiű", „Vízi Tik húr", „Tengeri fekete üröm"); hasonlóságon alapuló névátvitelt (pl. „Viola virágh ithon?/talán kigio hagjma", „Purgáló tejes fiű, mint az eb tej", „Fekete kochord"); körülírást (pl. „Ebenum Indjaj fekete fa", „Jeles orvoslo fiű", „Igen büdös fiű", „Idegen fűnek neve", „Igen jeles orvosló fiű, Ritka nálunk"); valamint olyanokat, melyek még magyarázatra várnak pl. „Orvosló fiű. m(atri..)? I(ste)n Korsócskája/Káposztálya", „l(ste)n fája, bálvánifű/bábakincsfű". Mindezt számba véve a magyar bejegyzések tudománytörténeti, főleg botanikai és nyelvészeti értéke vitathatatlan. Prof. Dr. UBRIZSY SAVOIA Andrea (CSc) Dipartimento di Biologia Ambientale - Universitá di Roma „Sapienza" Piazzale Aldo Moro 5 00185 Roma - Italia andrea.ubrizsy-savoia@uniroma1.it IRODALOM ALLODIATORIS I. 1992. Beythe István (1532-1612). In: SZABÓ T. A. (szerk.): The beginnings of Pannonian ethnobotany: Stirpium Nomenclator Pannonicus edited by S(tepahnus) B(eythe) (1583), Carolus Clusius (1584), David Czvittinger (1711). - Collecta Clusiana 2, BioTár, Steinamanger - Graz - Güssing. BALOGH L. 2009. Carolus Clusius Nyugat-Magyarországon. In: Testis temporis - Az idő tanúja 23. (sorozatszerk.: Nagy Z.) Körmend Város Önkormányzata, Körmend. BALOGH L. 2010. Carolus Clusius (1526-1609) élete és munkássága. A nagy flamand tudós és magyar barátai emlékének. (Leben und Werk des Carolus Clusius (1526-1609). In Gedenken an einen flämischen Wissenschaftler und dessen ungarische Freunde.) (Carolus Clusius (1526-1609). In the memory of the great Flemish scholar and his Hungarian friends.) - Vasi Szemle, 64(4): 395-421, 511, 514. www.vasiszemle.t-online.hu/2010/04/balogh.htm BEKE Ö. 1948. Szókincs és néphagyomány. - Értekezések a nyelvés széptudományok köréből 26: 19-41 BOBORY D. 2009. The Sword and the Crucible: Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. - Cambridge Scholars Publishing, Cambridge. EGMOND F. 2010. The World of Carolus Clusius: Natural history in the making, 1550-1610. - Perspectives in Economic and Social History, number 6. Pickering & Chatto, London. FABÓ A. 1864. Beythe István életrajza. - Magyar Akadémiai Értesítő 4: 210-268. GOMBOCZ E. 1936. A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. - MTA, Budapest. 20