Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

RÉGÉSZET - NYERGES Anita: A SZOMBATHELYI JÁRDÁNYI PAULOVICS ISTVÁN ROMKERT ORTOGONÁLIS ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK FALFESTMÉNYEI

savania a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 203-221 A szombathelyi Járdányi Paulovics István Romkert oktogonális épületegyüttesének falfestményei szintje alatt maradtak csak fenn a római falszakaszok, a párkány magasságára csak következtetni lehet. A maradványok a karéjépületek felületein mintegy 25 méter hoszszan követhetők (SZENTLÉLEKY 2000. 177-179. 178). A folyosó homlokzata könyöklős falnyílásokkal nézett az udvar felé. Ezek a falnyílások nemcsak bejárati, hanem ablaknyílások is voltak, amelyek a folyosó padozata felett 1 méterrel helyezkedtek el, bélletük sárgára festett volt és keretüket bordó csík alkotta, amely megegyezett a központi épület helyiségeit kívül borító falfestmények stílusával (Buocz - SZENTLÉLEKY 1980. 48-49. 49). Az 1970-es években világossá vált, hogy gondoskodni kell az előkerülő falfestmények sorsáról. A helyszínen megtartott tanácskozás után az a nézet alakult ki, hogy a falfestmények jelentős részét a helyszínen kellene bemutatni. A legfőbb feladat a napvilágra került festésrészek sürgős megóvása és tartósítása volt arra a néhány évre, ameddig a műemléki épület-helyreállítás le nem fedi a falfestményes részek feletti szakaszokat. Ebben a helyzetben nem arról volt szó, hogy egykor épületbelsőben állott falfestménytöredékeket kellett volna jól védett múzeumi környezetbe telepíteni, hanem hajdanán is az épület külső falán lévő falfestést kellett eredeti helyén bemutatni (SZENTLÉLEKY 2000. 177-179. 178). A falmaradványok jelenleg a szabad ég alatt állnak, s a falakon lévő festmények folyamatosan pusztulnak. A falakat körülvevő kavicságyon tömegével hevernek a leszakadt és apró darabokra tört festett vakolatok. A vakolatot hordozó falon kezdődött a romlás, a téglaanyag egy része széthasadozott és kihullott (4. kép). A fugázó4. kép. Az Oktogon pusztuló falazata Bild. 4. Bröckelndes Gemäuer des Oktogon 8 SMRA 1985-05 számú restaurálási dokumentáció alapján. anyag több helyen hiányzik, vagy rossz megtartású. Felszínén kiterjedt sókivirágzások figyelhetők meg (VÁRNAINÉ BALOGH 2007. 133-145. 135). Gyarmati András és Heitler András (Boromisza Péter, Nemessányi Klára társszerzőkkel) okleveles festőrestaurátor művészek készítettek tervezetet a falfestmények restaurálására. Ennek első szakasza csak részben valósult meg (VÁRNAINÉ BALOGH 2007. 133-145. 135-136). A FELDOLGOZÁS MÓDSZERTANA Lakott területeken, városi környezetben végzett feltárások során, számos esetben csak részben kerülnek felszínre az egyes leletcsoportok a beépítettség vagy a kijelölt nyomvonal határainak, mélységének köszönhetően. A szombathelyi Járdányi Paulovics István Romkertben található oktogonális épület teljes alaprajza sem ismert, mivel a XVIII. század végén a szombathelyi székesegyház szentélye és Madonna-kápolnája erre a területre épült, elpusztítva a római maradványokat.

8 Az ilyen körülmények között kiemelt falfestménylelet legtöbbször nem elegendő ahhoz, hogy az egykori helyiségről képet lehessen alkotni. A készítéstechnikák, a díszítmények és az egyes mezők motívumai, szerencsés esetben néhány méret is rekonstruálható azonban, még nagy kiterjedésű összeállított felületek hiányában is (KUROVSZKY 2006. 455-487. 456). A Savaria Múzeum gyűjteményének részét képező, a Járdányi Paulovics István Romkertben lévő oktogonális épület, valamint az azt körülvevő udvart határoló folyosó falfestményleletei az 1979-1982 között végzett ásatások során kerültek felszínre. Tisztításuk, valamint az anyag nagy részének leltározása az 1980-as években megtörtént. A töredékek feldolgozására azonban csak 2009-2011 folyamán került sor. A töredékek rendszerezése, összeállítása során egyértelműen kiderült, hogy a rendelkezésre álló anyag csak egy része lehet az egykori épületek, helyiségek festett vakolatának (a leletanyag erősen keveredett, nem alkot nagy, összefüggő felületeket). Bár a folyosó maga fedett volt, íves felszínű mennyezeti töredékek kis számban, stukkópárkány töredékei pedig egyáltalán nem találhatók a leletanyagban. A kialakult kisebb felületek motívumai alapján mégis lehetséges volt az épületek, helyiségek kifestésének néhány részletéről képet 207