Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

RÉGÉSZET - ISZTIN Gyula - TÁRCZY Tamás - TÓTH Endre: A SAVARIAI CSÁSZÁRI PALOTA ÉS DÍSZTERME

IszTiN Gyula - TÁRCZY Tamás - TÓTH Endre rozetták, stb. (6-7. kép). Figurális ábrázolás alig ma­radt meg: két páros delfinábrázolás, három kosárábrázo­lás virágokkal és gyümölcsökkel vagy anélkül látható 6. ábra. Az Aula Palatina északnyugati sarkának középső része: meanderszalag és körülötte futó köztes sáv gyöngysora Bild. 6. Mittlerer Teil der nordwestlichen Ecke der Aula Palatino: Meanderschleife und Perlenreihe der mittleren, um der Schleife verlaufenden Strecke (8. kép). A díszítés sűrű, tömött, a fehéres alapfelület alig látszik. A mozaik összképében minden bizonnyal a köztes sáv barnásvörös színe dominált, amely a porfírra emlékeztetett. A hajó nyugati végén egy kis csonk az egykori márvány­burkolatú, apszisba vezető lépcső része lehetett. A hajó szintjénél kb. 50 cm-rel magasabb apszis mozaikpadlójá­nak csak kis töredékei maradtak meg. Egy nagyobb darab eredeti helyén került elő; a kisebb töredékek a középkori bolygatások miatt eredeti helyükről elmozdultak. 8 Ez a mozaik hajó felőli szegélyének egy darabja (képe: PAULOVICS 1943. 36, TÓTH 1976. 310, Kiss 1973. 61); ennek alapján lehet a mozaikpadlót rekonstruálni. A minta a 3-4. században gyakori kagylómotívum volt; 9 bordái fehérből kékesszürkébe árnyékoltak. Az egyes bordák félköríves záródásai és az apszis széle közötti felületeket fehér koc­kákkal rakták ki. Néhol üvegkockákat is felhasználtak. A mozaikkockák oldalmérete 8 és 15 mm között van. Egyes esetekben (a hármas gyümölcsöknél és néhány figu­rális díszítménynél) kisebb kockákat is használtak. A kockák meglehetősen szabálytalanok, nagyon elnagyoltan vannak kifaragva. Javarészt sötét, meleg színekkel (vörös, barna, sárga különféle árnyalatai kevesebb zölddel és kékkel) rakták ki a mintákat. Hét színt használtak: szürkésfehéret (ez a mozaik alapját képező szín, amely főleg az akantusz­szegélynél látszik), bordót, pirosat, sárgát és narancs­színt, feketét és zöldet. A fehér, sárga és zöld árnyalatait is megtaláljuk. Az alapot adó szürkésfehéret, és talán a sárga kockákat márványból, a piros, ill. barna színűeket jól kiégetett téglából, ill. kőből vágták ki. A zöldek csatá­ri kőből vannak kifaragva. A köztes sáv bordó alapja két­féle kockából: téglából és kőből faragott kockából áll. A mozaik rossz állapotban maradt fenn, mert alapo­zása vékony és gyenge minőségű terrazzó. Az ásatásról készült fényképek alapján úgy látszik, hogy a mozaik alapozását képező vastagabb terrazzót csak a hypocaus­tumok felett készítették el, tehát ott, ahol nélkülözni semmiképpen sem lehetett. Az alapozás hiánya talán azzal magyarázható, hogy a termet gyorsan használatba kellett venni, ezért a vastagabb terrazzó-alapozás elké­szítését, amely a használatbavétel időpontját eltolta volna, elhagyták. A mozaik Gisella Salies rendszerezése 7. ábra. Salamon csomó a bölcsesség szimbóluma, mozaikrészlet Bild. 7. Salamon-Knoten als Symbol der Weisheit - Mosaikdetail 8 Az apszismozaikokat az 1980-as években felszedték. Helyzetét lásd: Paulovics 1943. II. tábla. 9 A kagylómotívum a Venus-ábrázolásokból származik, pl. Pompei, Casa del'Orso, apszis-boltozat mozaik, Jolly 1965, Mosaíques gréco-romane, Paris 1965, Pl. m.; Sétif, Lassus 1965, Mosaíques gréco-romane, Paris 1965, Fig. 3. továbbá Mosaíques „Cucherat"m Musée Saint-Pierre, Lyon, Mosaíques Stern 1965, Mosaíques gréco-romane, Paris, 1965, Fig. 24; Thugga, Thysdrus: Cl. Poinssot: Mosaíques gréco-romane, Paris 1965. Fig. 23-24. Kagylómotívum díszíti például a poreci (Parenzo) dóm mellékkápolnájának apszisát. Már Paulovics is erről írt: Paulovics 1943. 33 és lásd még: Gétin 1992. 67I. 192

Next

/
Thumbnails
Contents