Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

RÉGÉSZET - ISZTIN Gyula - TÁRCZY Tamás - TÓTH Endre: A SAVARIAI CSÁSZÁRI PALOTA ÉS DÍSZTERME

savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 187-201 Szombathely, 2013 ISZTIN Gyula - TÁRCZY Tamás - TÓTH Endre A SAVARI AI CSÁSZÁRI PALOTA ÉS DÍSZTERME

1 1938-1943 között Szombathelyen a papi szeminárium kertjében (Járdányi Paulovics István Romkert) nagy mozaikpadlós terem maradványait, bazaltkövekkel burkolt utakat, más rendeltetésű római épületek alapjait és a középkori vár maradványait tárta fel Géfin Gyula (A feltárások történetét lásd: GÉFIN 1992.) és Paulovics István (PAULOVICS 1943.). Északnyugati felének északi részét 1962-1988 között P. Buócz Terézia (Buócz 1992, Buócz 2002, Buócz 2003, GABLER 2002.), a délnyugati részét Szentléleky Tihamér

2 tárta fel. Ma az épületegyüttes nyugati feléről vannak ismereteink. A terjedelmes késő római épületegyüttes déli részét a középkori vár, keleti részét a 18. század végén épült szeminárium építése semmisítette meg. A 18. század végén a keleti részére épült a székesegyház és a szeminárium.

3 A romkerti maradványok keresztmetszetet adtak Savaria/Szombathely kétezer éves múltjáról, de emellett a késő császárkori uralkodói reprezentáció és művészet fontos forrásai és emlékei. Aquincum mellett elsőként itt alakítottak ki Magyarországon terjedelmes régészeti parkot, bemutatva a leleteket és megőrizve a Püspökkert öreg fáit. A palotaépület viszonylag jól ismert: ez az egyetlen császári palota a birodalomban, amelynek megállapítható mintájú, egységes mozaikpadlója előkerült. A késő római palota dísztermének mozaikja mára egyre nagyobb pusztulás képét mutatja. Máshol a Romkertben ugyan jelentős feltárások és helyreállítások folytak, és tervek készültek az aula megóvására is. Megkísérelték a védőépülettel fedett mozaikos termek víztelenítését, az egyedülálló mozaikpadló azonban egyre rosszabb állapotba került. A terem és a mozaikja a késő római művészet fontos emléke. Az épület falai között tartózkodtak Nagy Konstantin (Kr. u. 306-337), Constans (337-350) és I. Valentinianus császárok (364-375). Kulturális örökségünk megóvása kötelesség. A Romkertben feltárt és látható falmaradványok három korszakra különíthetők el: római, karoling és magyar középkori épületekre. A középkori külső és 9. századi belső vár és védműveinek építésekor és a 18. század végén, amikor a várat lebontották, majd a szeminárium és a székesegyház építésekor nemcsak a késő római rétegek pusztultak el, hanem a középkori rétegek is megsemmisültek. Ennek következménye, hogy a fal alapok egymás fölé építésén kívül nincs megfigyelhető rétegsor. A feltárások később sem publikáltak olyan megfigyeléseket, amelyekből a palota körzetében kronológiai következtetésekre lehetne jutni. A Romkertben (1. kép) megfigyelhető és elkülöníthető római periódusok a következők: I. A palota területén és környékén sehol nem ásták olyan mélyre, hogy a markomann háborúknál (Kr. u. 167-180) korábbi, keltezhető objektum kerülhetett volna elő. A kora császárkorban jelölték ki az utcákat, amelyeknek bazaltlapokkal való burkolása a 2. század közepéig, ahol korábban hiányzott, megtörtént (Buócz 1971-1972. 201-216). 1. századi települési jelenségek a Romkertben nem kerültek elő. II. Középső császárkor: a várostest leszűkítésével a 2. század harmadik negyedében építették fel a városfalakat. Egy hosszabb szakaszát a Romkertben 1938-41-ben már feltárták; délebbre a kaput Medgyes Magdolna, északi folytatását Buócz Terézia kutatta.

4 A városfalak keresztülvágják a bazaitkővel burkolt utakat. A települést leszűkítő városfalat Pannoniában a 4. században építettek (Scarbantia/Sopron). A savariai városfalak a 1 Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, az 'A2000 N2582 számú pályázat alapján. 2 P. Buócz Terézia és Szentléleky Tihamér ásatási jelentései: Régészeti Füzetek 30, 1970. 27; 31, 1978. 59; 33, 1980. 40-41; 34, 1981. 43-44; 36, 1983. 50; 38, 1985. 49-50; 40, 1987. 52; 41, 1988. 39. 3 Paulovics I. a székesegyház előtti téren a középkori külső vár falait kereste: Paulovics 1943. 55-58. 4 Buócz 2002. és Gabler Dénes: A savariai városfal építési ideje a sigillaták tükrében. Sárvár 2002, 59-132. Medgyes Magdolna: Savaria településszerkezete és városfala az újabb kutatások tükrében. Panniculus C/70, 1997; északabbra, a Romkert területén nem volt városkapu, amint azt néhány publikációban feltüntetik. 187