Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - VIG Károly: GÁYER GYULA ISMERETLEN LEVELE CSIKI ERNŐHÖZ

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 7-10 Szombathely, 2012 VÍG Károly GÁYER GYULA ISMERETLEN LEVELE CSÍKI ERNŐHÖZ A Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) Tudo­mánytörténeti Gyűjteményének feldolgozása során, Csiki Ernő levelei között, az 574. szám alatt nyilvántar­tott irat ismerős kéz írását rejtette. Gáyer Gyula, a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának őre írta a levelet 1931. július 6-én Csiki Ernőnek, a Nemzeti Mú­zeum akkori igazgatójának. A levélben Gáyer Gyula egy Gödörházán, Vas megye déli részén látott „lepke" faji hovatartozása és állatföldrajzi jellemzői után érdeklődik, tetszetős rajzzal illusztrálva kérését (1. ábra). A levelet az alábbiakban szó szerint tesszük közzé. Méltóságos Uram! A túloldali rébuszért szíves bocsánatát kérem. Rajzolóte­hetségem ugyanis, miként a példa mutatja, minimális. Ezt a lepkét Gödörházán, Vasmegye déli részében lát­tam. Először egy erdő közelében vetésben, ahol a rozs szárán ült összecsukott állapotban olyanformán, amint a 2. ábra mutatja. Feltűnt a bozontos feje, de különösen a rendkívül hosszú, a lepkével legalább is egyenlő hosszú­ságú, ív alakban elő reál ló csápja. A szárnyak színe feke­te és sárga volt. A hátsó szárnyakon éles fekete és vilá­gossárga foltok, az elülsők fekete és sárga recézett. A szárnyak alakja is eléggé sajátszerű volt, de ezt pon­tosan lerajzolni nem tudtam, mert a lepke hamar elre­pült, s az 1. sz. ábra főleg csak a nagyságára meg a csá­pok alakjára és a fej bozontosságára szolgálhat mintául. Még egyszer láttam ugyané lepkefajt a gödörházi völgy másik oldalán ugyancsak vetésben közel egy erdő szé­léhez, de ez még hamarább elrepült. Abafi-Aigner könyvében a más kisebb lepkekönyvek­ben nem találok ilyen lepkét ábrázolva. A Coscinia stri­ata, melyből van egy példány abban a gyűjtemény­ben, melyet Méltóságos Uram szívességéből az itteni múzeum kapott, abban, hogy a felső szárnyak rajzola­ta recés, az alsóké foltos, hasonlít, de a C. striata sok­kal kisebb, színe távolról sem olyan élénk, csápjai má­sok, nincs meg a bozontos feje. Azt remélem, hogy még az én gyarló vázlatom is elégsé­ges lesz a lepke felismerésére és ezért kérem Méltóságos Uramat, hogy legyen kegyes a nevét s a lepke zoogeo­graphiai jellemzésére vonatkozó adatokat közölni. A lepkét jún. közepén láttam. Hivatalosan voltam ott, s nem volt velem semmi, amibe baj nélkül befoghat­tam volna. Méltóságos Uram szíves felvilágosítását előre is hálá­san köszöni és szíves bocsánatát kéri az adatok gyar­lóságáért, igaz tisztelettel dr. Gáyer Gyula Szombathely, Faludi u. 43. 1931. VII. 6. Sajnos, Csiki Ernő válaszlevelét nem ismerjük. Azonban biztosak lehetünk benne, hogy a rövid leírás, és a rajz alapján Csikinek nem okozhatott gondot a faj azonosí­tása, amely valójában nem lepke, hanem az igazi recésszárnyúak (Neuroptera) rendjébe, a rablópillék (Ascalaphidae) családjába tartozó rablópille, Libelloi­des macaronius (Scopoli 1763). Ezért az sem meglepő, hogy Gáyer a fajt nem találta Abafi-Aigner Lajos neve­zetes lepkéskönyvében (Abafi-Aigner 1907), illetve más, a múzeum könyvtárában megtalálható, kisebb lepkehatározókban. A Gáyer által leginkább hasonlatos vélt faj, a Coscinia striata, mai elfogadott nevén a Spiris striata (Linnaeus, 1758), vagyis a csíkos molyszövő sem igen hasonlít a rablópilléhez. Amint a levél is utal rá, a Vasvármegyei Múzeum Természet­rajzi Tára ebben az időben gazdag lepkegyűjte­ménnyel rendelkezett, részben dr. Pető Ernő és neje Szegedy Gina, részben éppen Csiki Ernő, a Nemzeti Múzeum igazgatója ajándékozásai nyomán. A gyűjte­mény a későbbiek során, a rendszeres fertőtlenítés hiányában elenyészett (Vig és Balogh 2009). 7

Next

/
Thumbnails
Contents