Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

ESEMÉNYLELTÁR - Összeállította TÓTH Kálmán: ESEMÉNYLELTÁR, 2011

TÓTH Kálmán NÉPRAJZI KUTATÓTÁBOR 207 7. június 20-30. Szalafői néprajzi gyűjtőtábor A Vas megyei népi műemlékegyüttesek újrarendezési és bemutatási formájának újragondolása igényével három­éves szakmai programot indítottak el a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Savaria Múzeum néprajzos muzeológusai. Ennek első fontos állomásaként a Szalafő­Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes berendezéséhez gyűj­töttek tárgyi emlékeket a kutatók Szalafőn és környékén. A terepmunka a „Kulturális értékek megőrzése az Őrállók földjén" című projekt részeként zajlott, amelynek gazdá­ja az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága volt. Nem csak gyűjtőmunka, hanem fontos szakmai konzultációk is megalapozták azt a távlati célt, hogy Szalafőn néprajzi kutatóbázis legyen kialakítva. A terepmunka résztvevői voltak: dr. Bíró Friderika, Bárdosiné Dorner Mária, Fülöp Ágnes, dr. Gráfik Imre, dr. Gyurácz Ferenc, dr. Horváth Sándor, Illés Péter, Kozár Mária, Lendvai Kepe Zoltán, Marx Mária, dr. Nagy Zoltán, Zsoldosné Csidei Valéria. DIÁKTÁBOROK 2011. június 27. - július 2. Régésztábor: kézművesség, néprajz, kísérleti régészet A Savaria Múzeum és a Vasi Múzeumbarát Egylet együtt­működésében évek óta megvalósuló tábor során ezúttal olyan kézműves mesterségekkel ismerkedtek a résztve­vők, amelyek tárgyi hagyatékát a néprajz és a régészet tudománya is vizsgálja, gyűjti. A táborozók használatba vették a Vasi Múzeumfalu újonnan kialakított kézműves műhelyeit. A takácsműhelyben diólevél-főzettel gyapjú­fonalat festettek, kipróbálták a fonást, a szövőszékkel és kisebb kézi eszközökkel való szövést. Kézbe vették a régi kender-, len- és gyapjúfeldolgozó szerszámokat, sőt ma­gunk is készítettek egy díszes orsógombot, amelyhez fából orsót is faragtak. A fazekasműhelyben kézi formá­zással, lábbal hajtható korongon és gipsznegatívokkal dolgoztak a „tanoncok". A cáki kovácsműhelyben egy álló napig csengett az üllőn a kalapács: senki sem távo­zott saját gyártmányú karkötő, vagy rombusz alakú nyíl­hegy nélkül. A bőrcserzés ugyan sikeresen indult, de a cserzőanyag nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: csak néhány kitartó „tímársegédnek" sikerült a szőrtele­nítési munkafolyamatot elvégeznie a három napig cser­zett marhabőrdarabon. Eredményes volt viszont a kemenceépítés, hiszen a tábor végén ropogós lángállók sültek a saját készítésű sárkemencékben. Ne feledkezzünk meg a fűzvesszőből és ágakból épített házacskákról sem. A gerendák, sövényfal, tetőszerkezet mind rendben elkészültek, de a tetőfedésre már nem jutott idő. Ez nem is csoda, hiszen rohonci (Rechnitz, Ausztria) kerékpározás és autóbuszos kirándulás is szerepelt a programban. Rohoncon Hannes Herdits régész irányítása mellett ki lehetett próbálni a középkori mintára készített kovácstűzhelyt. Az autóbu­szos kirándulás célja a badacsonytomaji régészeti feltá­rás megtekintése volt. Ott a bontástól a rajzolásig, a fotózástól a leletek tárolásáig minden munkafolyama­tába betekintést kaptak a résztvevők. A gyerekek ötletes táborzáró műsora „élő TV-adásba sűrítve" mutatta be a hat nap eseményeit a közös főzésre szép számban összegyűlt szülőknek, hozzátartozóknak. Ismerkedés a kovácsmesterséggel o régésztáborban Az ausztriai kerékpártúra résztvevői a hartbergi múzeumban Fotó: Tóth Kálmán Fotó: Tóth Kálmán 522

Next

/
Thumbnails
Contents