Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT - M. KOZÁR Mária: VALAKI RÁNK ÜZENT... PÁVEL ÁGOSTON SZÜLETÉSÉNEK 125. ÉVFORDULÓJÁN

M. KOZÁR Mária A Pável-családtól kölcsönzött tárgyak és dokumentumok közül falra akasztava: Pável Ágoston arcképe (Szegedi György alkotása, fényképről festve, olaj, 1928), Pável Ágostonná Benkő Irén arcképe (festette a dombóvári gimnázium rajztanára, olaj, 1918). Posztamensen: világháborús emlék (cizellált gránáthüvely váza Pável hadirokkant társának kórházi munkája az I. világháború idejéből). A családi dokumentumok tárlójában: Pável Ágoston hadirokkant igazolványa (1925), Országos Magyar Sajtókamara tagsági igazolványa (1940), székelyudvarhelyi kéziratos népdalgyűjtemény (1908), Pável Ivánné levele a Radkersburg melletti Laafeldről menyének fia katonai behívójának hírével kapcsolatban (1914 júliusa), Pável Ágoston Krónikás írása (Torda, 1913), Pável Ágostonné gyermekeivel, Lacival és Jucival (fénykép), Pável Ágostonnak Erdélyből és Radkersburgból Benkő Irénhez írt képeslapjai (1913), Pável Ágoston gyászjelentése, „Guszti rajza" 1913ból „ízen az ősz" címen menyasszonyának, Pável Ágoston keretezett fotója sajátkezű feliratozásával (Téli falukép, Vashidegkút, 1942. febr. dr. Pável Ágoston felvétele). Valamint tárgyak az íróasztaláról: Vasi Szemle klisé (S.P.S monogrammal), papírnehezék (kalap formájú, bronz), gemkapocstartó (fa, faragott, Szent György motívummal), hamutartó (fém, virágindával díszített, kivehető réz betéttel), papírvágó kés (műanyag, csont nyéllel), bélyegzőtartó öt bélyegzővel, írógépszalag (dobozban, Niagara felirattal), pecsétviasz (rúd alakó, vörös), tapper itatóspapírral. A közéleti embert és irodalmi kapcsolatait bemutató tárlóban volt látható: Mikes püspök levele (amelyben felkéri Pável Ágostont, legyen tagja az 1931-ben alakult Egyházművészeti Bizottságnak), Mikes püspök képeslapja Pávelhez verseskötetéről (1936), fénykép dr. Smidt Lajos első kiállításának megnyitójáról, amelyet Pável Ágoston nyitott meg (1936. szeptember 13.), a Vasi és Dunántúli Szemle három példánya, Illyés Gyula dedikált könyve (amelyben „régi tanítványának, új barátjának" nevezi Pávelt, 1934), Farkas Klári szombathelyi írónő Pávelnak dedikált könyve (Őszi szántás, 1941), valamint Pável Ágoston versesköteteinek kései visszhangja (Bárdosi Németh János Utak és útitársak címmel 1975-ben megjelent könyvében). TÁRLATVEZETÉS SZOMBATHELYEN A 2011. január 15-i kiállításmegnyitón és a Vasi Múzeumbarát Egylet által szervezett kiállítás-látogatáson (2011. április 6.) Pável Judit tárlatvezetését élvezhették a megjelentek. Utóbbiból idézünk: ...Az első és a negyedik tablón bemutatjuk azt a környezetet, amelyből származott Édesapám. Vasvármegye déli csücskén, Vashidegkúton született. Komoly apja evangélikus vallású, fejkendős édesanyja buzgó katolikus volt. A falu, amelyben felnőtt: háromnyelvű, anyanyelve szlovén. Az ország Magyar, a Monarchián belül. Katonaidejét majd a közös hadseregben kell letöltenie. A legközelebbi város az osztrák Radkersburg. A falusi szabó és gazdálkodó kilenc gyermeket nevelt fel. Szinte a semmiből mégis kitanult, diplomát szerzett öt gyermeke. Apám a budapesti bölcsészeten, Alfonz a torinói teológián, három lány pedig a gráci iskolanővéreknél lett tanító, illetve matematika-fizika szakos tanárnő. Az I. világháborút lezáró békediktátum szétrobbantotta a családot. Ennek a vázlatát a 4. tablón láthatjuk. A szülők akkor már a Radkersburg melletti Laafelden éltek, így Ausztriába kerültek. A lányok szlovén falvakban, városban akartak tanítani, úgyszintén szaléziánus testvérük így jugoszláviába kerültek. Apám pedig magyar-latin szakos diplomájával és magyar feleségével Magyarországon maradt... Több képen láthatjuk iskolai emlékeit. Egyetemi indexének azt az oldalát mutattuk be, amely tudásszomjáról és szorgalmáról tanúskodik. Ő -mint magyar-latin szakos tanár, hallgató - kizárólag érdeklődésből vette fel kötelező tanulmányai mellé a szerb, horvát, orosz sőt a lengyel nyelvi tanulmányokat 7-8 féléven keresztül. Ezekből a tárgyakból is mindenkor kitűnően vizsgázott. Különösen Asbóth professzorral alakult ki szorosabb tudományos kapcsolata. A következő tablón már kezdő tanári pályájáról mutatunk emlékeket. Gyakorló tanári évét Budapesten töltötte. Első kinevezését a tordai állami főgimnáziumba 797 7-ben— száz évvel ezelőtt— kapta. Két szép évet töltött itt. Nyári szabadsága idején megismerkedett Anyámmal Vashidegkúton. Ezután írta és festette Tordóról azt a régi kedves krónikás írást, amelyet a tárlóban lehet látni, „...az Aranyos partjáról a Rába partjára" Szentgotthárdra küldte, ahol Anyám élt. (2. kép) Anyámat szülei nem engedték volna el Erdélybe, ezért kérte Apám a Dunántúlra való áthelyezését. így került 1913-ban Dombóvárra. Egy tanítási évet tudott Itt nyugodtan eltölteni. 1914 júniusában összeházasodtak, de amint kitört az első világháború, Apámat azonnal behívták frontszolgálatra. Nagyon nehéz évek következtek ezután az életükben. A világháborús lövészárkok és a hadikórház képei Anyám testvérének a hagyatékából származnak. Apám sebesülése és rokkantsága miatt 490