Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

MÚZEUMTÖRTÉNET - BALOGH Lajos: „AZ IDŐ A GAZDA MINDENÜTT..."

BALOGH Lajos 10. ábra. A „Márton-hegy", a Vasi Múzeumfalu szőlőse a telepítés évében, 2011. július 1-jén (fénykép: Balogh Lajos) Abbildung 10. Der „Márton-Berg", der Weingarten des Dorfmuseums in dem Jahr seiner Ansiedlung, am 7. Juli 2011. (Foto: Lajos Balogh) 11. ábra. Dr. Illés Péter, dr. Balogh Lajos, valamint Pécsről Werner János, Kunné Czibere Mária és dr. Teszlák Péter a „Márton-hegyen", a Vasi Múzeumfalu szőlőse mellett, 2012. április 21-én (fénykép: Balogh Lajos) Abbildung 7 7. Dr. Péter Illés, dr. Lajos Balogh, sowie János Wemer, Mária Czibere und dr. Péter Teszlák aus Pécs neben dem „"Márton-Berg", dem Weingarten des Dorfmuseums, am 21. April 2012. (Foto: Lajos Balogh) elnökét választották meg maguk közül, aki a felolvasott hegyközségi rendszabályok szerint egy évig, a következő Szent György-napig tölti be tisztségét. A skanzenbeli hegyünnepen továbbá Sebők Endre, a Magyarszombatfai Szőlő- és Bortermelő Egyesület elnöke és Albert Attila fazekasmester, a falu polgármestere a petőmihályfai pince fölé elültette az általuk adományozott, az őrségi tájra jellemző Kormin szőlő gyökeres vesszejét (ILLÉS-BALOGH 2012). A szőlőhegyen, ahol az egyes fajtákat növénytáblák jelölik, az alábbi szövegű tábla olvasható: „MÁRTON-HEGY" - A Beythe-kert szőlőse - Dr. Németh Márton (1910-1986) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Vas megyei Nemesládonyban született és Vasegerszegen nevelkedett pécsi természettudós, szőlőfajta-gyűjtő, ~nemesítő (ampelogrófus) és madártojás-kutató (oológus), a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet első igazgatója emlékére ültetett régi és újabb szőlőfajták gyűjteménye (köztük a Kecskecsöcsűvel, amely Nemesnépi Zakál György Eőrséghnek leírása című 1818-as munkája szerint az Őrségben „Szjentj Mártony szöllö" néven neveztetik), mint a Vas Megyei Múzeumok és a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete közös tájkísérlete, fajtamegőrzése. A középső parcellában, a Csipkereki pince fölött a 19. század végi filoxéravész előtt jellemző borszőlőkkel; a keleti oldalon, a Petőmihályfai pince fölött a filoxéravész után elterjedt bor- és csemegeszőlőkkel; a nyugati oldalon, a Vaskeresztesi pince fölött pedig a 20. század második felére jellemző borszőlőkkel. Az első telepítés 2011. április 4-én, a Szent Márton Hegyközség megalakulása 2012. április 21-én történt. Szent György-napi vásár, Vasi Múzeumfalu, Szombathely, 2011. április 16., 2012. április 21. A Márton-hegyre az utóbbi években a vasi szőlőhegyeken jellemző, gyakran napjainkban már kevésbé ismert, ritkán termesztett vagy vad gyümölcsféléket (GUNDA 2001) is telepítettünk, így például: szelídgesztenye (vö. GÁYER 1930), házi berkenye (vö. GÁYER 1929, ANONYMUS 2008a), barkócaberkenye (Sorbus torminalis) (SONNEVEND 2012), Parasztbarack, Pogácsaalma, Sózókörte, Besztercei szilva, nagy gyümölcsű kökény (

Prunus splnosa subsp. fruticans), naspolya (Mespilus germanica) és húsos som (Cornus mas), melyek többnyire a pincék előtt és a hegy végeiben őrködnek. 1.4. „Hajdina-kert" - A Beythe-kert lágyszárú táplálék- és haszonnövényeket bemutató területe A Vasi Múzeumfalu 2011. végén csatlakozott a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tájfajtáink megőrzéséért, a közösségi tudás átadásáért és a közösségi tevékenységek újjáélesztéséért létrehozott Közösségi Kertek 456