Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
MÚZEUMTÖRTÉNET - BALOGH Lajos: „AZ IDŐ A GAZDA MINDENÜTT..."
BALOGH Lajos salamonpecsét (Polygonatum multiflorum), salátaboglárka (Ranunculus ficarla) és olocsán csillaghúr ( Stellaria holostea) stb. A mocsári tölgy-ültetvény előterében lévő feketefenyők (Pinus nigra) a múzeumfalu főútján kívüli, fenntartási épület felől eső állományának sorsa további mérlegelést igényel, de a főút körén belül eső mocsári tölgyés feketefenyő-példányok fokozatosan a vasi szőlővidékeken (Kőszeg-hegyalja, Vashegy, Vasi-Hegyhát) hagyományosan (természetesen és ültetetten) előforduló fafajokra cserélendők le, így például kocsánytalan tölgyre (Quercus petraea), erdeifenyőre (Pinus sylvestris), gyümölcsfákra stb. Szelídgesztenye (Castanea satlva) és házi berkenye (Sorbus domestica) például már több került a szőlőhegyre (BALOGH 2010e). A további, idősebb fa- és cserjeállomány alakítása A Vasi Múzeumfalu idősebb fa- és cserjeállománya több okból kifolyólag is alakításra szorult, amelyet három fő tényező határozott meg. Balesetvédelmi okok és a fák épségének megóvása is szükségessé tette az elszáradt vagy beteg ágak, valamint a - főként a malomág menti fűzfákon - rendkívüli mértékben elszaporodott fagyöngyterhelés eltávolítását. Az egyes építészeti elemekre irányuló, illetve tájképi rálátási szempontok indokolták a helyenként erős takarásúvá növekedett fák és cserjék ritkítását. Ez egyrészt a Horgásztóból benyúló malomág menti partszakaszra vonatkozott, például a haranglábnál. A Horgász-tó parti fa- és cserjeállomány ritkítása pedig fokozta a Kenderesi utcai lakossági, illetve turistaforgalom betekintési lehetőségét, így látogatócsalogató hatású lehet. A skanzen nyugati részén ÉK-DNy-i irányban húzódó, idősebb juharés szelídgesztenyefákból álló fasort a száraz vagy erősen beteg ágak eltávolításával igyekezünk megmenteni, s további, hasonló fafajú telepítésekkel tervezzük kiegészíteni (BALOGH 2011a). 1.2. „Csemete-iskola" - a Beythe-kert gyümölcsöse (Régi gyümölcs-tájfajták gyűjteménye) „Szülőfalumban gyermekkoromban majdnem minden ház udvarán akadt egy körtefa, vagy a kert végén, akár a szőlőben, vagy a kipusztult szőlő helyén a páskomokban. ... Szaftos, piros bélű a legtöbb, de volt Kálmán-körte, szeg fű körte és torzsátlan. Hullott a férgese, de nem veszett kárba, fölették o disznók. Gyönyörűek voltak, ha kivirágoztak az óriási vén gyümölcsfák udvarokbon, szérűkben, de o legszebbek magányosan künn a határban. Tiszteletből elkerülték az ekével. - Ma vén gyümölcsfát tartani szégyen, mert nem kifizetődő. Nem növekszenek gyermekeink örömével ágaik között és nem öregszenek velünk. Csak termelünk rajtuk. Rabszolgákká változtak egykori barátaink, a fák" - írta Tatay Sándor egykoron. Az elméleti vonatkozásokba ehelyütt részletesebben belemerülni nem kívánva, csak emlékeztetünk rá, hogy az eltűnőben lévő régi gyümölcs tájfajta génvagyon megőrzésének fontosságára az utóbbi években egyre több szakmunka is felhívta a figyelmet idehaza s külföldön is, például SURÁNYI (1988, 2002, 2005b), NAGY-TÓTH (1998, 2006), ODOROZZI-ABRAM (2001), GERGER - HOLLER (1999), SZABÓ - KOCSIS-MOLNÁR (2001), SZABÓ T. (2001), KOMONYI (2010), SZABÓ - SZABÓ (2012). A fenti elvekhez kapcsolódva, a Vasi Múzeumfalu népi élővilágismereti fejlesztésének egy további fejezete a maiaknál gyakran ellenállóbb, gazdagabb ízvilágú, régi és helyi gyümölcsfajták (történelmi és tájfajták) telepítése, amellyel napjainkban eltűnő sokféleségük megőrzéséhez kívánunk hozzájárulni, illetve az ezekkel és felhasználási módjaikkal kapcsolatos népi növényismerettel együtt a nagyközönségnek bemutatni. 1 5 Különösen a Nyugat-Dunántúlra, az ausztriai Őrvidékre (Burgenlandra) és a szlovéniai Muravidékre jellemző régi gyümölcs-tájfajtákat gyűjtjük be, minek nyomán - a régi gyümölcskultúra (ANDRÁSFALVY 2001) egyedeinek megjelenésével - a Vasi Múzeumfalu növényi örökitőanyag-megőrzési, ún. génbanki 1 6 szerepkörrel is gazdagodik (vö. Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat, www.mnvh.eu; SZABÓ - SZABÓ 2012). 15 Örvendetes, hogy a témakör napjainkban a napisajtóban is egyre több teret kap; példaként a vonatkozó, klasszikus szakirodalmak egyik legutóbbi, a nagyközönség számára készült, jó összefoglalását (AMBRUS 2012) említjük Ambrus Lajos, József Attila-díjas író, az értékmentő irodalmi pomológia talán legaktívabb hazai prókátora (AMBRUS 2005), a Vasi Múzeumbarát Egylet elnöke tollából. Őrizd meg a jövődet Gyümölcsoltó Boldogasszony napján! címmel pedig 2012. márciusában Vas megyei civilek felhívására országos mozgalom indult őshonos gyümölcsfajtáink megőrzéséért, amelyet Kovács Gyula, pórszombati erdész kezdeményezett, V. Németh Zsolt államtitkár és a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával (VMS 2012a). 16 Ha konkrétan nem is, elvben ide kapcsolódik, hogy 2011-től a szombathelyi Savaria Múzeum a hazánk és a Pannon ökorégió teljes növényvilágát - az emberiség táplálására használt és a vadon élő növények sokféleségét - azok magmintáinak begyűjtésével megőrizni célzó Pannon Magbank program Nyugat-magyarországi (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék) begyűjtő központja, térségi koordinátora dr. Balogh Lajos (ANONYMUS 2012a, b, GERGÓ 2012a, MERKLIN 2012a). 452
