Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

MŰTÁRGYVÉDELEM - EDŐCS Judit: CSÁVAI DÍSZKULACSPÁR REKONSTRUKCIÓJA

EDŐCS Judit 9. ábra. Korabeli analógia Szombathely egy régiségkereskedéséből Fig. 9. Early analogy from one of the antique shops in Szombathely Amellett, hogy szinte teljesen azonos állatfejben végződtek, míg a kismartoni múzeum tárgyának füle, amelyről negatívot is vehettem, több kaccsal van ellátva, és csigába kunkorodó véggel támaszkodik a kulacstesten, oldalát pedig fonatdísz szegélyezi, addig a szombathelyi, illetve a soproni analógiák füle ugyanolyan formájú, de egyszerűbb, díszítetlen. A KULACSOK LEÍRÁSA Két teljesen azonos színű és formájú, mázatlan, áttört pereckulacs (10. és 11. ábra). Jó minőségű, finomított agyagból magas hőmérsékleten keményre égetett, halványsárga színű, kőcserép alapanyagú edények

2

2 (PAP, 1907). Egy-egy oldalán égetési rendellenességnek számító, feketés elszíneződés látható. Felületét polírozással, esetleg viaszolással selymes tapintásúra fényezték. Eredeti magassága megközelítőleg 300 mm lehetett, a méretei hiányosan: magasság 220 mm, szélesség 190 mm (ez a kulacs hasát képező korong átmérője is egyben), talpátmérő 93 mm. A kulacstest vastagsága 40 mm. A restaurálás után a tárgy szélességére vonatkozó adatok jelentősen nem változnak, mivel a fül a kulacstest szélességén csupán néhány mm-rel nyúlik túl az alsó csatlakozásnál. Talprésze korongolt hatású, ám aprólékos díszítése miatt inkább formába préseléssel készülhetett. Körkörösen ugyanis 7 mm széles szalagban félgömbsor fut végig rajta, amelyet ha korongolás után rádlival díszítenek, ez a minta megtörését eredményezi, ilyen azonban nem fedezhető fel rajta. Legszembetűnőbb része a kerek, lapított kulacstest, mely két, szintén formába préselt „tányéralakzat" összedolgozásának eredménye. A kulacstest közepét egy 85 mm átmérőjű ablakban nyolcágú csillagalakzatot mintázó geometrikus, áttört rozetta díszíti. A rozettás ablakot közvetlenül egy enyhén kidomborodó, filigrán koszorú keretezi, melyet a talpon található félgömbdíszhez hasonló, de annál apróbb félgömbsor követ 4 mm széles szalagban. A pereckulacs hasának síkját szép selyemfényűre polírozott, sima felület alkotja, melyet körben az előbbiekhez igazodó, de még cizelláltabb pontsor-vonalsor-pontsor motívum (2-10-2 mm-es szélességben) zár le. így mondhatjuk, hogy a tárgyon három különböző méretű félgömbsor is megtalálható. Fülének mintázatára vonatkozóan csupán annyi információ áll rendelkezésünkre, amennyi a letört fül forgástesten megmaradt nyomaiból olvasható ki: az egymástól 30 mm-re levő nyomok közül a nyakhoz közelebb eső rövidebb, nagyjából 15 mm, a másik kb. 25 mm hosszan illeszkedett a testhez. A fül nyomának szélessége kb. 4 mm, amely nem ad hiteles információt a tényleges szélességre. A hiányok ellenére biztosan megállapítható, hogy csak egyetlen füllel rendelkeztek, a másik oldalon nem volt nyom az ép kulacstesten. A hiányzó részek leírását a felelt analógiák alapján folytatom. A lapos kulacstesthez a nyakrész egy kb. 15 mm 22 Pap János, az Ungvári Állami Agyagipari Szakiskola igazgatója 1907-ben megjelent könyvében két főcsoportra osztotta az agyagárukat: A) Lágy cserépő agyagáruk és B) Kemény cserépő agyagáruk. A második főcsoport Kőanyag-áruk (Steinzeug) csoportjában név szerint is megemlíti a szóban forgó tárgyak készítési helyét: „Nálunk Sopron vármegyében, Csdvo községben Herceg Eszterházy agyagárugyára készít igen jó kőanyag-árúkat: edényeket és különböző csöveket." Ez a szakterminológia illeszkedik a muzeológiában ma használatos meghatározásokhoz, amelyek területén azonban nem könnyű eligazodni. 436