Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

MŰTÁRGYVÉDELEM - FERENCZ Eszter: KIEMELÉSTŐL A RESTAURÁLÁSIG

sava R ia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 391-409 Kiemeléstől a restaurálásig. A Sárvár 88-as elkerülő 4. lelőhely üvegtárgyainak restaurálási tapasztalatai lányoknál a parfümös üveg tekinthető. Férfi sírokban rit­kább az üveg, és közel azonos arányban fordul elő minden változat, talán a poharak száma egy kicsit magasabb. Fia­tal fiúknál igen ritka az ilyen alapanyagú tárgy (LÁNYI 1972). A pannóniai üvegek díszítésénél előforduló meleg díszí­tő eljárás, a rátett üvegfonalas díszítés. A kész üvegtárgy­ra még melegen, különböző vastagságú, esetleg eltérő színű, húzott üvegfonalat csavartak, csipeszekkel alakítot­ták a kívánt formájúra, vagy pontszerűen mintákat „rajzol­tak" belőle. A hideg díszítő eljárások közül ismert a tűkarc díszítés és csiszolás. Tűkarc díszítésnél a kész tárgyra gyé­mánttal vonalas vagy nagyobb felületeknél teljes ábrát karcoltak. Csiszolásnál vas, korund vagy gyémánt korong­gal, a korong ívétől függően vonalas, ovális, kör vagy plasztikus mintát csiszoltak csiszolópor hozzáadásával (GURMAI 1978; BARKÓCZI 1988; VARGA 1989; KISSNÉ 1996). A LELŐHELY ÜVEGTÁRGYAI ÁLTALÁNOSSÁGBAN A Sárvár 88-as elkerülő 4. lelőhely római kori temetőjé­ből előkerült üvegek a korszakra jellemzően, kékeszöld színűek. Formakialakításuk formába fúvással történt, a talprészeken jól megfigyelhető a leválasztott banka nyoma. A peremrészeket síkcsiszolással igazították sza­bályosra. A pereméleket finomcsiszolással dolgozták el minden esetben, hogy ne legyen éles. Az urnáknál és alacsony tálaknál a peremet visszahajtással vastagítot­ták meg. A készítéstechnika minősége az előkerült üve­geknél eltérő. Vannak nagyon igényes, finoman kidol­gozott tárgyak jó minőségű üvegalapból, de vannak elnagyolt formájú, gáz- és szennyeződészárványokkal telített, rossz minőségűek is. Összességében, ha meg­vizsgáljuk a tárgyak készítésének színvonalát, akkor elkerülhetetlenül felvethető, hogy a sírokba nem feltét­lenül a legjobb minőségű üvegtárgyaikat helyezték. Az üvegek minősége közti különbség társadalmi különb­séget is jelölhet. Feltételezhető, hogy nem mindenki engedhette meg magának, hogy üveg kerüljön a sírjába, főleg nem jó minőségű, igényes kidolgozású darab. AZ ELŐKERÜLT ÜVEGTÍPUSOK LEÍRÁSA Fiolák: A legnagyobb számban fiolák kerültek elő. Hasas talprésszel, elkeskenyedő, hosszú nyakkal, amely vagy egyenesen záródik a peremrésznél, vagy finoman kihajlik (2. ábra)._ Üvegpoharak: Háromféle típusú pohár került elő Sár­váron. Egy sima falú hengeres, rátét talpgyűrűvel, két jó állapotú, benyomott falú és egy töredékes szálrátétes díszítésű (3. ábra). Üvegurnák: Hamvasztásos sírokból kelült elő egy kisebb és egy nagyobb méretű, kalcinátumokat tartal­mazó urna. Mindkettő gömbtestű, talprészük horpasz­tott, a perem visszahajtással megvastagított, enyhén kifelé hajló (4. ábra). Szögletes palackok: Sajnos, csak töredékes állapot­ban kerültek napvilágra egy nagyméretű palack oldalfa­lai, széles fül maradványa (5. ábra), valamint egy kismé­retű palack bordázott behorpasztással készült talprésze és oldalai (69. ábra). Palack: Egy ép, kisméretű, kiszélesedő talpú, kúpos testű palackot az egyik kalcinátumokat tartalmazó üveg­urna belsejéből emeltek ki (7. ábra). 3 Üvegtálak: Kétféle méretben kerültek elő üvegtálak. A nagyobbak igényesen megmunkált, jó minőségű üveg­alapból készültek. Alacsony, íves falú edények, rátét talp­résszel, visszahajtással megvastagított, egyenes perem­résszel. Egyikük teljesen ép, a másik töredékes. A kismé­retű inkább tégelynek nevezhető. Felfelé enyhén széle­sedő teste nyaknál beszűkül, pereme kihajlik, finomcsis­zolással eldolgozott (8. ábra). Előkerült az orsóüveg mel­lől egy kúp alakú, opálos üvegtál is. Szűk íves talprésszel, kiszélesedő testrésszel és enyhén még kifelé ívelő peremrésszel formálták meg. Ha kisebb méretű lenne, akkor formailag pohárnak is tekinthetnénk, de a széles­sége inkább tálként engedi meghatározni. Orsóüveg: Kuriózumnak számít a leletek között egy vékonyfalú orsóüveg. Teste hosszúkás formájú, alja és nyakrésze elnyújtott, középső része finom ívben kihasa­sodik, peremrésze enyhén megvastagított (9. ábra). KIEMELÉS Mindig a tárgy állapota határozza meg, hogy milyen módszert kell alkalmazni a kiemeléshez. 4 Jó megtartású üveg: A jó megtartású üvegek óvato­san lettek körbebontva, hiszen a terepi körülmények között a szemmel nem látható hajszálrepedésekkel 3 97. objektum 2. számú mellékletének üvegurnájából került elő. 4 A tárgyak kiemelését végző restaurátorok: Kiss Ernő Csaba, Kusztor Gergely, Ferencz Eszter. 393

Next

/
Thumbnails
Contents