Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

MŰTÁRGYVÉDELEM - FERENCZ Eszter: KIEMELÉSTŐL A RESTAURÁLÁSIG

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 391-409 Szombathely, 2012 FERENCZ Eszter kiemeléstől a restaurálásig A SÁRVÁR 88-AS ELKERÜLŐ 4. LELŐHELY ÜVEGTÁRGYAINAK RESTAURÁLÁSI TAPASZTALATAI BEVEZETÉS Szerencsés lehetőség, ha restaurátorként az ember nyomon követheti a tárgyak útját a kiemeléstől, a restaurálás befejezéséig, különösen, ha egy leletekben gazdag római temető anyagáról van szó. Az ilyen jellegű munkák hatalmas tapasztalati lehetőséget jelentenek a szakembereknek. Az időjárás miatt, gyakran szélsőséges körülmények között, határidőre dolgozó emberek között egymást segítő összetartás alakul ki, ami a hatékony munkához elengedhetetlen. A tárgyak kiemelésével azonban csak elkezdődik egy folyamat, hiszen restaurálni, dokumentálni, feldolgozni, értékelni kell a felhalmozódó információkat és nem utolsó sorban, megfelelő körülmények között, raktározni a leleteket. Nagyon fontos minél előbb kiállításokon, publikációk segítségével az érdeklődők számára lehetővé tenni a kész anyag megismerését. Ez a folyamat években mérhető, és nem mindig egyszerű a felmerülő problémákat megoldani, bármilyen jellegű is. Az alábbiakban egy római kori temető üvegtárgyainak kiemelése és restaurálása kerül bemutatásra, egy hosszú munkafolyamat lezárásaként. A SÁRVÁR 88-AS ELKERÜLŐ 4. LELŐHELY A 88-as főút Sárvárt elkerülő szakaszának megelőző feltárására 2004. szeptember 13. és 2005. június 17. között került sor. A 4. lelőhelyen 120 római kori, többségében hamvasztásos sír, valamint a Savariát Arrabonával összekötő út 300 méteres szakaszának feltárása történt meg. Ennek köszönhetően a nyugat-pannóniai vidéki jellegű települések temetőinek egy újabb példája került elő. Hasonló nagyságú római temető Savaria territóriumán eddig nem volt ismert. A sírokból megközelítőleg 800 db tárgy lett kiemelve. Anyagukat tekintve nagy mennyiségű kerámia, fém és néhány kiemelkedő, ritka üveg vált láthatóvá.

1 Kiss Péter ásatásvezető régész által kijelölt sírok anyagának restaurálása 2008-ig elkészült; a többi objektum restaurálása folyamatos. Az üvegtárgyak helyreállítása 2011-ben fejeződött be (1. ábra). ÁSATÁS KÖRÜLMÉNYEI Az ásatás körülményeinek ismertetése azért fontos, mert a tárgyak állapotát a bontás közben ért külső hatások befolyásolják. Ezek a tényezők pedig nem kivédhetők, hatásuk csak tompítható. A megelőző feltárások 2004 őszén kezdődtek el, és az erős fagyokban történt leállás után, kora tavasszal folytatódtak. Addigra már nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős méretű temető fekszik a kijelölt sávban. Erőltetett tempóban 2005. június közepére sikerült feltárni a területet, és közel 800 darab tárgyat kiemelni. Az ásatáson a körülmények gyakran szélsőséges határokat értek el. Az őszi és tavaszi időszakban gyakran esett az eső, ami az agyagos talajon még a közlekedést is jóformán lehetetlenné tette. Tavasszal komoly fagyok voltak, és alkalmanként orkán erejű szél nehezítette a munkát. Májusban rövid gyors felmelegedéssel nyári forróság érkezett, és ez ki is tartott az ásatás végéig. Sajnos, az időjáráson kívül a talaj minősége is nehezítette a munkát. A temető nagy része betömörödött agyagos, kavicsos sávban feküdt, csak néhány sír helyezkedett el egy homokos, laza talajszerkezetű területen. TEREPEN FELMERÜLT PROBLÉMÁK - KÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK A talajban eltöltött idő alatt a tárgyak egy viszonylag egyenletes ütemű romlási folyamaton mennek keresztül, ami a feltárás megkezdésével, a külső körülmények koncentráltabb hatására felgyorsul, és a restaurálás 1 Kiss Péter ásatásvezető régész által, pályázathoz rendelkezésre bocsájtott információk alapján. 391