Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KELBERT Krisztina: „TÁRSADALMI ANYASÁG" ÉS A MAGYAR ASSZONYOK NEMZETI SZÖVETSÉGE KARITATÍV-SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI SZOMBATHELYEN

KELBERT Krisztina életben és a politikában: akkor velünk lesz az isten áldása. Erőnk lesz az új életet kezdeni, és képesek leszünk az új magyar hazát felépíteni!" (HALMI [1919] 140-143) A nők általi átfogó szellemi, hazafias gondoskodástól a korszak vezető konzervatív gondolkodói az egész nemzet feltámadását várták: „A magyar nemzet nagyon beteg; hogy talpra állhasson, égő szeretetet, gondos ápolást igényel. Soha még nemzet leányai szebb, magasztosabb feladat előtt nem állottak, mint a magyar asszonyok, és én meg vagyok arról győződve, hogy a késő utókor a magyar nemzeti renaissancot a magyar asszony dicsőségével fogja örök, hervadhatatlan koszorúba egybefűzni." (HUSZÁR [1919] 121-125) „Éppen mi magyar asszonyok vagyunk hivatva arra, hogy ezek a betegségek bennünk és rajtunk keresztül a nemzet testében gyógyuljanak meg. A nemzet sohasem tud asszonytársadalma fölé emelkedni. Amilyen az asszonytársadalom lelki élete, erkölcse és műveltsége, olyan lesz az egész nemzeté!" (FIERS 1940. 92-96) Tanulmányom további részében azt kívánom bemutatni, hogy a MANSZ, különösen pedig egy vidéki szervezete, a szombathelyi csoport, Hungária eszméjét s az abban rejlő társadalmi anyaságot miként adaptálta tevékenységi köreibe, azaz hogy felelt meg ennek az egész nemzetről gondoskodó asszonyképnek; mely karitatív-szociális tevékenységek mentén igyekezett hagyományosnak tartott női szerepeit megvalósítani. A MAGYAR ASSZONYOK NEMZETI SZÖVETSÉGE SZOMBATHELYI CSOPORTJÁNAK KARITATÍV-SZOCIÁLIS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE Tormay Cecile országos elnök a MANSZ 15 évét értékelő beszédében úgy fogalmazta meg a szervezet széleskörű működését, hogy: „... a MANSZ munkája a bölcsőtől a sírig, a vándorkosaraktól a hősi sírok gondozásáig tart." (SZ.N. 15 Év [1933.J 8) S valóban a szövetség - mint a kormányzati érdekek fontos eszköze-elkötelezte magát a rendkívül széles skálán mozgó, tradicionális alapokon nyugvó karitatív tevékenység mellett, amelyet az állam segítségével, s azzal együttműködve végzett. A szervezet tulajdonképpen az állami ellátórendszer meghosszabbított karjaként működött, hiszen a szociális hálózat törvényi kiterjesztése sosem szerepelt a MANSZ követelései között, ellentétben a szociális csoportosulásokkal vagy a Keresztény Nemzeti Táborral. Ehelyett elfogadták a meglévő állami kereteket, s ennek megfelelve igyekeztek - átfogva a társadalom egészét - jótékony feladatokat ellátni (PAPP 2003. 217-219). Ebbéli aktivitásuk tulajdonképpen a szervezet működésének gerincét adta. Erre utalnak azok a tények is, hogy - a MANSZ fórumain ábrázolt hősnőkultusz keretein belül - gyakorta jelenítették meg Szent Erzsébetet, a jótékonyság rózsával jelképezett nagyasszonyát, vagy az ő nyomdokain járóként interpretálták saját karitativ tevékenységüket. 1926-ban például „Tormay Cecile rózsái" néven juttatták segélyhez a magyarországi árvízkárosultakat (15 Év [1933.] 21). 1929-ben Sebestyénné Stetina Ilona - a MANSZ Gyermekszeretet Egyesületének elnöke (15 Év [1933.] 25) - Erzsébet követését jelölte ki a magyar asszonyok feladatául: „... lelkünk az irgalmasság útjait keresi, s tekintetünk megakad Magyarországi Szent Erzsébet fényes arculatán! Mintha hívó szavát is hallanók: kövessetek! Az emberi szenvedés ma is tengersok és látása szívettépő: kövessetek! S megindulunk nyomában... s az irgalmasság vándorai körül öröm rózsák teremnek."

41931-ben a Magyar Asszonyban cikkek sorával emlékeztek meg Szent Erzsébet halálának 700. évfordulójáról.

5 Sőt a szombathelyi MANSZ rendezésében Szent Erzsébet tematikájú élőképet is színre vittek (2. kép). A szövetség 25 éves fennállása során jótékony célú tevékenységét Igyekezett a társadalom minél szélesebb köreire kiterjeszteni. Az 1920 januárjában zászlót bontó

6 s gyakorlatilag - egy rövidebb szünetnyi kihagyással

7 1944 novemberéig működő

8 szombathelyi csoport 4 Sebestyénné Stetina Ilona: Magyarországi Szent Erzsébet nyomában. = MA. 1929. 4. sz. 133-134. p. 5 Brisits Frigyes: Szent Erzsébet. = MA. 1931. 11. sz. 541-542. p. Szentmihályiné Szabó Mária: Boldogasszony követe. = MA. 1931.11. sz. 546-553. p. Sátrán Györgyi: Árpádházi Szent Erzsébet halálának 700 éves évfordulójára. = MA. 1931. 11. sz. 554-555. p. 6 Tormay Cecil Szombathelyen. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.) 1920. jan. 1. 4. p. Tormay Cecília érkezése. = Vvm. 1920. jan. 4. 4. p. Magyar Asszonyok estélye. = Vvm. 1920. jan. 6. 4. p. A MANSZ előkészítő értekezlete. = Vvm. 1920. jan. 28. 5. p. Asszonyok szervezkedése. = Vvm. 1920. jan. 29. 2-3. p. A Magyar Asszonyok nagygyűlése. Estély a Kultúrházban. = Hír (továbbiakban: H.) 1920. jan. 30. 2. p. 7 A MANSZ szombathelyi csoportjának működésére vonatkozólag 1923 decemberétől 1927 októberéig egyáltalán nem találhatóak adatok, sem a sajtóban, sem a levéltári anyagban. Egyedül leányköre működik az adott időszakban, amely meg is emlékezik 1926-1927-es beszámolójában arról, hogy a MANSZ szombathelyi csoportja megszűnt. Lásd: A szombathelyi Leánykör. = MA. 1927. 12. sz. 337-339. p. 8 A MANSZ szombathelyi csoportja gyakorlatilag 1944 novemberéig működhetett székházában, a Zrínyi Ilona u. 21. szám alatt. Ezt követően székhelyüket, az egykori szabadkőműves páholy épületét németek szállták meg. Az egyesületet hivatalosan 1947. január-február havában oszlatták fel. Lásd: VaML Szombathely város polgármesteri hivatala közigazgatási iratok 66. doboz 10252/1947. 350