Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - HANUSZ Orsolya: KILÉNYI DÁVID VÁNDOR SZÍNTÁRSULATA SZOMBATHELYEN (1819-1824)
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 327-345 Kilényi Dávid vándor színtársulata Szombathelyen (1819-1824) 3. kép. Heinrich Zschokke szomorújátékának szombathelyi színlapja. OSZK, Színháztörténeti Tár Abb. 3. Theaterzettel der Aufführung von Heinrich Zschokkes Trauerspiel in Szombathely. Theatersommlung, Ungarische Nationalbibliothek Széchényi a győri színházban is fellépő kötéltáncossal (BANA 2007. 40). Az 1826-ban játszási jogot nyert Magor komédiás, aki az engedély alapján Fischer Ferdinand társaságának játékszüneteiben léphetett fel, 1 8 „declamatiokat" 1 9 tartott. Ezeket az előadókat az „Insitutum Pauperum" (szegényház) és az „Ispitály" elszámolásaiból ismerjük, mivel az általuk befolyt jövedelmeket ezekben az intézményekben árvák ellátására, illetve egy invalidus katona temetésére fordították. A TÁRSULAT ELSŐ FELLÉPÉSEI SZOMBATHELYEN A Nemzeti Színjátszó Társaság Kilényi Dávid igazgatása alatt 1819. július 12-én a „Szarvasnál" hirdette meg előadását, Friedrich Ziegler A' fejedelem titkos utazása című nézőjátékát. 2 0 Ez az együttes első ismert fellépése Szombathelyen. A Szarvas vendégfogadóban (ma Pannónia étterem), amely a Batthyányak körmendi uradalmához tartozó szőkeföldi birtok része volt (FEISZT 2010. 251-257. 251-252), valószínűleg a táncterem adott otthont a színi előadásoknak. A nagyteremben kialakított színházterem Déryné visszaemlékezései szerint nem volt túl nagy, de mindig telt ház előtt játszottak. A személyes emlékezetet befolyásolja az a tény, hogy a teremben nem fért el olyan számú néző, amely a menetközben is szaporodó - a színlapok alapján 18 fősre tehető - társulatot eltarthatta volna, ezért kellett párhuzamosan a kőszegi bálteremben is előadásokat tartaniuk (DÉRYNÉ 1955. I. 331). Egy másik korabeli leírás a Szarvas vendégfogadó nagyterméről mint bálteremről emlékezik meg. Francsics Károly borbélylegény 1822-ben egy farsangi bál alkalmával látogatott ide. A vendégfogadó „fényesre világított kapuja"-n belépve, jobbra, egy kivilágított folyosón és az emeletre vezető lépcsőkön keresztül lehetett elérni a termet. A belső SZOMBATHÚ.YEN."' 1' i «' »."«'..'.,1„"„ <«,;,„S,,T..5 ; * *.'„•,« ' • > IS It i«(l fl'IVtl' 'll'iVa V ' V . i „,. I i i SZASZSZEN JULIUS, t i AZ IGA/5AG SZI-fil.TO MINISTER. ! 1; ,ht 1 • Mr j "***} • ji j kialakításról annyit tudunk meg, hogy kórus tagolta a belső teret, falán pedig nagy tükör is volt (VÖRÖS 1962. 2. 55-64. 61). A „hangászati karzat" a szőkeföldi kuriális gazdasághoz tartozó épületek 1840-es összeírásában is szerepel még a táncterem tartozékai között (VARGA 2003. [1-6.] [4]). Szinnyei József a 19. század közepén Komáromban egy hasonló, vendéglőben kialakított színháztermet ír le. A kulisszák egyszerűek és tipizáltak: „<szoba> egyszerű festéssel, <trónterem> csekély aranyozással és rikítóbb színekkel festve, azután <erdő> sziklákkal, ha a jelenet az utcán történt, <város> a háttérben." 2 1 A színpadot általában faggyúgyertyákkal világították meg, ezért állhat különleges kivételként a Kincsesláda című „erköltsi vígságos játék" 1824. október 12-i szombathelyi előadásának színlapján a hirdetmény: „A Szála Viaszk Gyertyával lesz világosítva." 2 2 A nézőteret csak részben rendezték be egyszerű székekkel vagy gyalulatlan deszkapadokkal, a férfiközönség nagy része állva nézte az előadást, mint ez a korabeli színházakban szokásos volt. A belépti jegy Szombathelyen és Kőszegen egységesen az első helyre 1 Ft-ba került, a másodikra 30 krajcárba. 2 3 1819-ben tehát Kilényi Dávid társulata megérkezett Szombathelyre, és a fennmaradt színlapok tanúsága szerint összesen 21 alkalommal lépett fel Kőszegen és Szombathelyen. Habáraz első előadást már július 12-ére ígérte az első színlap, a rendszeres játékra csak augusztus 19-től, Kőszegen augusztus 20-tól került sor (2. kép). Mivel az előre nyomtatott színlapok nem igazolják, hogy 18 VaML Vas vármegye nemesi köz- és kisgyúlésének iratai. Köz- és kisgyúlési jegyzökönyvek (továbbiakban: Megyei közgy. jkv.) 556/1826., 803. 19 A dedamatio nem csupán drámai hatású szavalat, hanem hosszabb szövegek, akár színdarabok egyszemélyes előadását is jelentheti. A 19. század első felének egyik legismertebb előadója a sziléziai származású Kari von Holtéi, színész, drámaíró, aki élete során több alkalommal kereste meg megélhetését szavalataival, felolvasásaival. Shakespeare drámáinak felolvasásával az 1840-es években páratlan népszerűségre tett szert Bécsben ( WURZBACH 1856-1891 IX. 233-236). 20 Szombathelyi színlap. 1819. július 12. OSZK Színháztörténeti Tár Színlapgyűjtemény. 21 Szinnyei József: A komáromi színészet története. Klny. a Komáromi Lapok 1881. évfolyamából, Komárom: Ziegler, 1881. (Közli VIRÁGHNÉ 1981. 17) 22 Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Pápa L.sz.: S 66.38. 23 A belépti díjak összege így alakult a székesfehérvári társulatnál is 1818-ban (KERÉNYI 1990. 150). 333
