Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - HANUSZ Orsolya: KILÉNYI DÁVID VÁNDOR SZÍNTÁRSULATA SZOMBATHELYEN (1819-1824)

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 327-345 Kilényi Dávid vándor színtársulata Szombathelyen (1819-1824) újra többet játszottak a Dunántúlon (Pécs, Győr), 1845 után pedig hosszabb ideig szerepeltek Erdélyben. A színigazgató és társulattulajdonos Kiiényi Dávid (1791-1852; Kiiényi Kocsis, illetve Killyéni névváltozatok is előfordultak) színészként nem tartozott a 19. század első felének kiemelkedő művészei közé, habár Szasszeni Julius, Hamlet, Moor Károly és II. Gaszner szerepeiben dicsérettel említették alakításait (SZINNYEI 1980-1981. VI. 195-196; NÉMETH 1930. 405; SCHÖPFLIN 1929-1931. II. 425) - hogy csak Szombathelyen is bemutatott főszerepeit említsük. Neve a reformkori és az azt megelőző időszak színészetének egyik első vállalkozó-direktoraként, tehetséges üzletemberként és szervezőként vonult be a színháztörténetbe. A korabeli visszaemlékezésekben gyakran ábrázolták a sikeres, gyakorlatias, de olykor kicsinyes üzletember szerepében (SZUPER 1889. 45). Elsőként vezette be a rendszeres havi fizetést színészei számára. Vállalkozása sikerét már e kezdeti időszakban kiemelkedő művészek szerződtetésével is igyekezett biztosítani: Déryné Széppataky Róza (aki testvére, Széppataky Johanna révén Kiiényi sógornője) pályája során többször is társulatához szegődött, mivel meggyőződése, hogy Kilényinek mindig jó nevű társasága van (DÉRYNÉ 1955. I. 593). A színésznő első ízben 1819-20-ban lépett fel Kiiényi truppjában, nevét az 1819-es év szombathelyi és kőszegi színlapjai vendégként, az 1820. évről kiadott zsebkönyv társulati tagként tüntette fel. Kevésbé ismert tény, hogy szerződtette 1818 és 1824 között a kor másik kiemelkedő drámai színésznőjét, az aprólékosan kidolgozott szerepeiről ismert tragikát, Kántorné Engelhardt Annát is (CENNER 1965. 83-99, 88, 90). Színigazgatói tevékenységéről, társulatai történetéről a fellépéseinek színhelyéül szolgáló egyes városok színháztörténeti monográfiáiban számos adat található, amelyek azonban rendszerezésre, összegzésre várnak. Kiiényi Dávid indulásáról azonban keveset tudunk: születésének dátumát ismerjük, de születési helyéről, származásáról, iskoláiról nincs adatunk. Katonamúltjáról egyöntetűen számolnak be biográfusai, pályája kezdetét az 1815. évre datálják. Győr színháztörténésze, Lám Lrigyes szerint korábban német színészként lépett fel Klein név alatt (LÁM 1938. 69). Ennek fényében megkérdőjelezhető a Magyar Színművészeti Lexikon azon állítása, hogy valóban csak a színházi repertoár bővítése érdekében tanult volna meg németül (SCHÖPFLIN 1929-31. II. 425). Kétségtelen, hogy Kiiényi pályájának számos pontján került a korabeli német színészettel szoros kapcsolatba, és ezek az események kulcsszerepet játszottak életében. Érdemeként említik, hogy magyar színházi hagyományt teremtett olyan városokban, ahol addig a német theatralistáké volt a főszerep, így Pozsonyban és Győrben. Jó üzletemberként megkísérelt azonban mindkét színháztípus közönsége elvárásainak párhuzamosan eleget tenni. Győrben egy hosszabb bérleti periódus kedvéért 1820-1821-ben felváltva játszott társulatával magyarul és németül (BANA 2007. 103). Mindkét nyelvű publikumot célozták meg az 1819-es év szombathelyi és kőszegi kétnyelvű színlapjai is, jelezvén, hogy egy-egy - főként énekesjátéki előadással mindkét népességhez tartozó közönség megszólítására törekszik. Színigazgatóként több színdarabot írt, fordított, illetve magyarított.

9 ADATOK SZOMBATHELY SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉHEZ A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBŐL Kiiényi Dávid színtársulata a második magyar színiegyüttes Szombathelyen, amelynek tagjait névről ismerjük, és előadásairól részletesebb, összefüggő adatokkal rendelkezünk.

1

0 Az első ismert magyar nyelvű társaság 1810-ben lépett fel Szombathelyen, a színlap tanúsága szerint a vármegye „nagy palotájában" (KERESZTURINÉ 2000. 11-12). Ezen a szokatlan helyszínen tudomásunk szerint nem volt több ilyen típusú bemutató, a városba látogató további színtársulatok a Szarvas vendégfogadó báltermében léptek föl. Itt zajlott le 1818 második felében az a jótékonysági előadás, amelynek jövedelmét „o játszók principálissá" „a mult esztendőben törtint szerencsétlen tüz által meg károsodottak számára egyeránt 9 Szinnyei (SZINNYEI 1980-1981. VI. 196) Kilényinek három színdarabjáról tud, ebból kettőnek a címe (Hunyady László halála, Essex gróf) megegyezik Szombathelyen is játszott darabokkal, de azonosítható előadásaikról csak későbbi évekből tudunk. 1830-ban Miskolcon mutatták be a Hunyodyt (VÉRTESY 1908. 201-223. 208). Essex gróf címmel Kiiényi is és társulatának tagja, Láng Ádám János is készített fordítást (SZINNYEI 1980-1981. VII. 711), de 1793-ban még Oswald Zsigmond fordításában mutatták be a darabot (

BAYER 1887. II. 374-375). Számos esetben csak feltételezhető, hogy a főszerepet játszó Kiiényi a szöveg átdolgozásában is részt vett. Ez a helyzet az Essex gróf esetében, de Johann Friedrich Schink Shakespeare Makrancos hölgye alapján készült Ördögűző Fábián című vígjátékával kapcsolatban is feltehető. Kiiényi átdolgozta Gombos Imre Az esküvés című szomorújátékának apagyilkossággal végződő ötödik felvonását is; ennek tényét a színlapon is közölték (VÉRTESY 1908. 201-223. 210). 10 Szombathely színháztörténetéhez a 18-19. században lásd többek között: KUNC-KÁRPÁTI 1894. 435-443; HORVÁTH 1964. 2. 204-213; 3. 402-408, SIRATÓ 2009. 7-21. 331