Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: EGY 17. SZÁZADI MOZSÁRÁGYÚMODELL A BATTHYÁNYAK FEGYVERTÁRÁBÓL

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 315-325 Szombathely, 2012 MÓRICZ Péter EGY 17. SZÁZADI MOZSÁRÁGYÚMODELL A BATTHYÁNYAK FEGYVERTÁRÁBÓL Mozsárágyúmodell. Az elnevezés egy több mint háromszáz évvel ezelőtt készített műtárgyat rejt, mely egy országszerte híres gyűjtemény titokzatos sorozatának izgalmas szimbólumokkal díszített darabja. Története a török elleni felszabadító harcok idején kezdődik, hogy aztán egyik Habsburg királyunk hadtudományi oktatását szolgálja, majd a Batthyányak dicsőségére emlékeztető relikviaként díszítse hercegi rezidenciájukat, megjelenjen számos országos kiállításon, képviselje Magyarországot az 1900. évi párizsi világkiállításon, eltűnjön az orosz megszállás után, majd 66 év lappangást követően visszakerüljön otthonába, a körmendi kastélyba. Az ismeretlen bronztárgyat egy magát megnevezni nem kívánó személy ajándékozta dr. Gyürki László pápai prelátusnak, aki 2011 tavaszán tovább adományozta a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumnak, ahol gyűjteménytörténeti vizsgálatok eredményeképpen megtörtént a tárgy beazonosítása, s kiderült, hogy a Batthyány fegyvergyűjteményből származó mozsárágyúmodellről van szó. A tüzérség a 15. század dereka táján kezdett nagyobb szerepet játszani a háborúkban. Hármas tagozódása a 17. század végén is érvényben volt, vagyis megkülönböztették a faltörésre használt, nagy kaliberű ostromlövegeket, a kis és közepes űrméretű, nagy kaliberhosszú tábori ágyúkat, s végül elkülönítették a vetágyúkat. Utóbbiak két fajtáját különböztették meg: a Haubitzot és a mozsarat (DOMOKOS 1986. 77), melyre jellemző a rövid cső és nagy öbölméret. A csőfurat hosszúsága általában csak két-háromszorosa a kaliberméretnek. A bronzból öntött mozsárágyúkat a csőfuratnál kisebb átmérőjű, vastag falú lőporkamrával készítették (KŐSZEGHY 2003. 45). A mozsarak célpontjául többnyire fedett vagy fedezett objektumokat jelöltek ki, amelyekben az ágyúk lapos lövéseikkel nem tehettek kárt. Ennek megfelelően a nagyöblű, messzehordó típusok a vár vagy város belterületét, a földtöltéses sáncokat, valamint a kazamatákat bombázták, a kiskaliberű mozsarak pedig a sáncokban, a falak mögött meghúzódó gyalogságra tüzeltek. Lövedékeik bombák, kősörét, kézigránátok, világítógolyók és tüzes szerszámok lehettek (DOMOKOS 1986. 83-84). A MOZSÁRÁGYÚMODELL TÖRTÉNETE A körmendi Batthyány-kastély fegyvertárában egykor fellelhető nagyszámú ágyúmodell két nagyobb forrásból származott. A 17. században a Batthyány családnak saját tüzérsége volt, ágyúit maga öntette, az elkészült nagy ágyúk modelljei a család gyűjteményébe kerültek. A kollekció másik része Batthyány Károly (1698-1772) tábornagy, a 18. századi háborúk sikeres hadvezérének tevékenységével van összefüggésben. Ő nevelte katonai tudományokban a későbbi II. Józsefet. Lövegmintákból egész gyűjteményt állított össze, mely később a körmendi fegyvertárba került (PANDULA 1994. 456). A körmendi múzeumnak adományozott mozsárágyún ábrázolt címerpajzs a gyűjtemény 46 ágyúmodellje közül 31-en megjelenik. A 31 modell feltehetőleg egy időben készült egy sorozat részeként,

1 s mivel az egyiken 1684-es évszám szerepel, ezért minden bizonnyal a vizsgált modellt is ebben az évben, vagy a következő esztendők egyikében önthették. A datált modellen a törökök Európából való kiűzésének céljával 1684-ben alakult Szent Liga országainak jelképei láthatók.

2 Ekkoriban - bár apja 1 A sorozat egyetlen fennmaradt példánya a most előkerült mozsárágyúmodell, a többit csak hitbizományi leírásokból ismerjük. 2 Az ágyúmodell leírása az 1915. évi Miske-féle hitbizományi leltárban: „Ágyú minta. Csövének hossza 31,5 cm calibere 2,8. Lafetto hossza 49 cm. Bronzból öntött csövén lent az alján egy egyfejü és ugyancsak egy kétfejű sas ülő alakja mögöttük zászlók és lándzsákból összeállított tropheum. Felette a szokott koronás czímer. A cső felső részén várfalon álló 5zt Markus oroszlán, felette két angyal lebegve tartja a pápai hármas koronát. A cső szójánál két sorban rózsával kezdődón REIP: XPNAE: EOEDUS IN TURCAS. INITUM ANNO MDCLXXXIV." Vas Megyei Levéltár VII.1 .d/bb/SO. 637. tétel. Az egyfejü sas Lengyelország jelképe, a kétfejű sas a Habsburg Birodalom szimbóluma, az oroszlán Velencét, a pápai tiara pedig a Pápai Államot jelképezi. Tehát a török kiűzésére 1684-ben létrehozott Szent Liga országait jelenítette meg a vésnök az ágyún, erre utal a felirata is. 315