Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - HORVÁTH Sándor: A GRÁDISTYEI HORVÁTOK JELES NAPI SZOKÁSAINAK INTERETNIKUS KAPCSOLATAI

HORVÁTH Sándor 12. kép. Rönkhúzás 1955-ben a szlovének és részben németek lakta Alsószölnökön. Feleki Vendel fotója Abb. 12. Baumstammziehen in den von Slowenen und teilweise von Deutschen bewohnten Alsószölnök. Foto von Vendel Feleki arról számolnak be, hogy az elmúlt évtizedekben e fér­fiak, legények, fiúk által gyakorolt szokás lassan teljesen elmarad, még van olyan település, ahol néhányszor fel­csendül szilveszter éjszaka a köszöntő. Bár Gavazzi arra hivatkozik, hogy a „koledálás" kifejezés és maga a szo­kás is ismert a grádistyei horvátoknál, napjainkra ennek nem maradt nyoma. Maga Milovan Gavazzi sem említ meg egyetlen grádistyei horvát települést sem, amikor e megállapítást teszi. Mégis, már Franjo S. Kuhac is a koledák közé szerkesztette a déli szláv népdalok nagy monográfiájában a grádistyei horvát karácsonyi-újévi köszöntő énekeket (KUHAC 1941. 245-249, 266-267). A jeles napi hagyomány egyértelműen rendkívül gaz­dag, sok településen maradt fenn a grádistyei horvátok­nál, s ezt néhány településen - például Nardán - nap­jainkig őrzik. A koledálás részletes elemzésébe azonban e helyütt nem kívánunk elmélyedni, mert az legalább egy önálló tanulmányt kívánna: hiszen Bogatirjovtól (BOGATIRJOV 1933-34) Milceticen át (MILCETIC 1917.) Kiss Máriáig számos tanulmányt kellene áttekinteni, értel­mezni és azok tanulságait levonni. Egy észrevételt azon­ban kell tennünk: a morvaországi „Gutfjeld"-ről közölt koleda nem 1583-ból való, hanem a horvátok ottani megtelepedését jelzi a dátum (KUHAC 1920. 266-267.). Sajnálatos módon e tévedést egy - széles körűen támo­gatott - néprajzi kutatásban kalandozó, jó szándékú szerző kritika nélkül átvette (JORDANIC 2009. 20). 13. kép. Fahúzás Alsóőrött 1962-ben. Gaál Károly fotója (GF 2902.) Abb. 13. Baumziehen in Unterwart im Jahre 1962. Foto von Károly Goal (GF 2902.) 306

Next

/
Thumbnails
Contents