Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - ILLÉS Péter: PARASZTI SZŐLŐHEGYEK RENDJE A HEGYHÁT ÉS FARKAS-ERDŐ VIDÉKÉN

ILLÉS Péter jelentős különbséget tettek. A baltavári hegyen például a káromkodás szankcionálásakor a nemesekről a várme­gyei tisztnek kellett „csak" jelentést tenni, ha a szidal­mazó „nemtelen", vagyis polgár volt, akkor az 4 forint bírságot kapott, a „kevesebbértékű" jobbágyokon pedig tizenkét pálcaütéssel torolták meg a rendbontást. A verekedésért rendszerint mindenhol pénzbüntetés járt, a veszekedés közben kardot vagy puskát rántókat a földesúr elé vezették. A szőlőhegyi paráznaság ellen szintén szabályokat ér­vényesítettek, melyekben egyes helyeken azt is megkü­lönböztették, hogy házas vagy hajadon felekről volt-e szó. A döröskei hegyszabályok értelmében az előbbiért 24 forint, míg az utóbbiért csak 12 forint büntetés járt. A hegybeli szerelmi légyottok tiltásáról a baltavári artiku­lusokban viszont egyenesen a következő olvasható: „[...] Ha Paráznaság a Hegyben történik akár Szabad, akár Házas Személlyek Kőzőtt, és allyasok gonosz tettek­ben vagy botránkosztató. társasságokban tapasztaltat­nak. és Paraszt Személlyek lésznek. azonnal meg fogat­tatván Feldes Urasághoz Kinek Jobbádgyi vagy főidén lakosok vezettessenek, érdemlet büntetésre Nézve; ha pedig ollyasba Nem tapasztaltatnak is, de mélytó gyanúsággal terhelytetnek a' botránkozás el tiltására, nézvést bé jelentessenek Feldes Uraségnak, vagy holy az Nem volna Nemes vármegye Tisztének illyen bűnösök fogásáért [...]" 3 3 Az újlaki hegy szabályzata eleve kikötötte, hogy a sző­lőhegyre fegyvert bevinni nem lehetett. Ebben persze inkább a vadászat elleni óvintézkedést kell látni, ám az orvvadászatot tökéletesen tiltani soha nem lehetett. Ezt egy 1812-ben, a csipkereki Potyi-hegyen történt tolvajlás ügyében a földesúrhoz írt könyörgő levél is jól szemlélteti: „[...] a' Potyi szőlő hegyen némelly vadászó vasakat találván, mellyek télen ki-voltak rakva széllel azokat öszve szedvén [...] ámbár azon vasakat nem is lopás szerint vittem-el, hanem hogy a' kié voltak azon vasak, vadat ne foghasson [...]" 3 4 A tavasztól kezdődő szőlőmunkák végzésének idejét bizonyos munkatilalmak korlátozták. A szarvaskendi artikulus megfogalmazása szerint „Szombatnap fogadot innep lévén, az Szőlő hegyen". A kámi hegy írott rend­szabálya „tiltott napok"­at fogalmaz meg az ünnepek kapcsán, benne foglalva szintén a szombati napot. A halastói, hodászi, petőmihályfai, nagymizdói, sárfimiz­dói és szarvaskendi hegyeken Húsvét (mozgó ünnep március 22. és április 25. között) szombattól egészen Nagyboldogasszony napjáig (augusztus 15.) tilos volt dolgozni szombat tizenkét óra után, illetve vasárnap és a többi egyház által elrendelt ünnepnapokon. A szomba­ti munkatilalom okát a döröskei szőlőhegy artikulusa a következő hiedelemmel magyarázta: „[...] mint hogy leginkább égi háborúk ellen a' rigiek a' Szőlő Hegyen szombath napot dél után Sz. György naptul fogva szüretkorig meg ülleni fogatták [...]". 3 5 Ezt erősíti meg a potyi hegy szabályzata is: „[...] Égi háborúk ellen a' régiek a' Szőlő Hegyen szom­bat napot /: 113. hie secundum consuctudinem cujusvis Promontory exprimatur terminus a' quo, ad quem tota item vei media Diós •./ meg űlleni fogattak [,..]" 3 6 A szőlősgazdák viharoktól, természeti csapásoktól való erős és tartós félelme tárulkozik fel újfent a felső­oszkói Csillag-hegy alapításakor, a már viszonylag későn, 1839-ben rögzített szőlőhegyi rendszabályokban is. Az artikulus úgy rendelkezett, hogy az oszkói szőlős­gazdák minden esztendőben kötelesek voltak pénzt összeadni azért, hogy a felső-oszkói templomban éne­kes szentmisét szolgáltassanak Szent Kereszt megtalálá­sakor („Sz. Kereszt feltalálásakor", május 3.) az Úr Isten kegyelmére és arra, hogy „a' veszedelmes égi háború­kat és veszedelmes Esőket is el távoztassa". 3 7 Általában az ünnepnapokon, szent misék előtt tiltot­ták a szőlőhegyeken bármilyen gyümölcs szedését, rázá­sát vagy a bor szállítását. A petőmihályfai és a nagymiz­dói szőlőhegyen is legfeljebb csak halottat volt szabad vasárnap szekérre tenni. A tiltónapokkal összefüggésben 33 VaML IV. 8. Vas vármegye szőlőhegyi rendtartás kidolgozására kiküldött bizottság iratai. Hegyközségi artikulusok. Baltavár, é.n. [1816], 8. Art. 34 MOL. P. 278 Festetics család levéltára. 13. es. II. 7. 92. f. 35 VaML IV. 8. Vas vármegye szőlőhegyi rendtartás kidolgozására kiküldött bizottság iratai. Hegyközségi artikulusok. Oöröske, 1761, 5. Ari. 36 Uo. Poty, 1757, 5. Art. 37 Uo. Felső-Oszkó, 1832, 22. Art. 266

Next

/
Thumbnails
Contents