Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: ÁLLAMALAPÍTÁS KORI TEMETŐ RÁBASÖMJÉN TEMPLOMA MELLETT
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 211-250 Államalapítás kori temető Rábasömjén temploma mellett. Régészeti adatok Vas megye templom körüli temetőinek kialakulásához ta, nem térek ki azokra a lelőhelyekre, amelyekről nem származik 10-12. századi sírlelet. 3 6 A VAS MEGYEI SOROS TEMETŐK ÉS A KÖZELÜKBEN ÉPÜLT TEMPLOMOK VISZONYA Elpusztult soros temetőink közül nem ismerünk egyházi épületet Celldömölk-Ság-hegy, Bazaltbánya közelében. A temető, a hozzá kapcsolódó település és az esetlegesen fennálló egyházi épület maradéktalanul semmisült meg a bányászat során. A hegyet körülölelő nagyszámú korszakbeli lelőhely 3 7 jelenléte összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy a hegyen korai uradalmi központ létezhetett (Kiss 2000a 20; KOZÁK 2002. 177). Celldömölk belterületén, a királyi alapítású, írott forrásokban elsőként 1252-ben említett, Boldogságos Szűz Máriának szentelt (Kiss 2000a 287) dömölki bencés apátsági templomtól kb. 80 m-re délre, egy különálló dombon (Kiss 2000a 8. kép) 1941-ben Holéczy Zoltán 17 nyugat-keleti tájolású vázat tárt fel. Sima, S-végű és bordázott S-végű hajkarikákból álló leletanyaguk alapján a temetkezések kora Árpád-korra való datálása kétségtelennek látszik. A temető és az attól 80 m-re északra álló, 12. századi apátsági templom (LŐVEI 2002. 26; KOZÁK 2002. 178) egymáshoz való viszonyának tisztázásához már Holéczy Zoltán is újabb kutatásokat szorgalmazott (Kiss 2000a 18). Egymástól való távolságuk és a temetkezések jól körülhatárolható dombja alapján azonban joggal feltételezhető, hogy a temető nem az apátsági templomhoz tartozik (Kiss 2000b 70). A történelmi Vas megye határain kívül eső, hajdan Sopron megyéhez tartozó Szentkirály (ma Csepreg-Szentkirály) temetőjében Sosztarits Ottó legalább négy olyan sírt tárt fel, amelyek a Szent István titulusú (Kiss 2011. 609, 616) templom 11/12. század fordulóján történt építését megelőzően létesültek, és a templom helyétől DK-re elhelyezkedő soros temetőből származnak (Kiss 2000a 31). A köznépi temető leletei közül kiemelkedik a Köttlach-típusú zománcos fülbevaló és a besenyőkhöz köthető préselt négyszögletes veretekkel díszített övgarnitúra (Kiss 1996. 221). Mivel a közeli Szakony a késő középkori oklevelekben a szentkirályi templom fíliájaként szerepel, a Szakony-TSz majorban feltárt soros temető (GÖMÖRI 1984.) felhagyása is a templom építéséhez köthető (Kiss 2000a 281). Legkorábbi feltárt honfoglalás kori soros temetőnk az Ikervár-Virág utcai, amelynek kora a 10. század második fele és 1020 előtt közé tehető (Kiss 2000a 82). Az ide temetkező, magyar etnikumú népesség a fontos rábai átkelőhely katonai védelmét látta el. Fegyvereik - tegez, íj, nyíl - mellett a férfiak sírjaiban kések, borotva, vascsat, csiholó, ár és korhadó anyagból készült tarsoly is megfigyelhető volt. Egy halottnál szemfedőt, egy másiknál részleges lótemetkezést dokumentált Kiss Gábor. A temető máig az egyetlen vasi, honfoglaló magyarokhoz köthető (Kiss 2000a 83), ásatásból ismert temetkezési hely, ahonnan fegyveres sírokat ismerünk. 38 Az ikervári temető 11. század közepe előtti felhagyása az itt élő közösség keresztény hitre való térítését jelzi. 1073-ban Salamon király Ikerváron töltötte a karácsonyt, ami arra utal, hogy a település már ekkor templomos hely volt (Kiss 2000a 82; 2000b 68; Kiss 2000c 381). A település temploma a temetőtől kb. 700 m-re keletre, a Rába nyugati partján emelkedő dombon álló, írott forrásokban elsőként 1402-ben említett Szent Györgyplébániatemplomot megelőző, korai egyházi épület lehetett (Kiss 2000b 67; VALTER 2004. 174). Jákon, a bencés apátság mellett a templom körüli temető feltárásakor egy, a 10. század végén nyitott soros temető sírjai 3 9 is előkerültek (VALTER - P. HAJMÁSI 2004. 232-233; VALTER 2004. 74; VALTER 2005. 539). Sikerült megtalálni a korai temető keleti szélét, amely nagyjából 36 Ezek 1993-ig: Kőszeg-Szent Jakab templom, Pápoc-Szent Mihály templom, Szentgotthárd-Szűz Mária templom, Szombathely, ferences kolostor (Szent Erzsébet templom) és Vasvár, domonkos kolostor (Szent Kereszt templom) temetőiből széramzank (RKV 1993. passim, valamint a Lapidarium Hungaricum 5-6. kötete). Valter Ilona templomkutatásai: VALTER 2004. P. Hajmási Erika templomokat érintő kutatásairól összefoglalóan: VALTER 2004. 173-194). A kötet lezárása után Jákon kívül további ásatások 2004-ben Pápocon (PAP 2005. 264-265), 2009-2010-ben a vasvári domonkos kolostornál (PAP 2010a 377-378), és 2009-2011 közt Kőszegen, a Szent Katalin és Szent Jakab templomok melletti temetőben történtek (B. BENKHARD - PAP 2010. 255-257). 37 Celldömölk-Zsidó temető, Celldömölk, bencés apátság és a mellette lévő soros temető, Celldömölk-Vulkán fürdő kora Árpád-kori település, Celldömölk-lzsákfaBokodpuszta, Mesteri-lntaháza, stb. 38 Fegyveres temetkezésekre utalhatnak Pinkaóvár/Ried Ästen nyílhegyei és a Répcelak-Várdombon előkerült, szórvány nyílcsúcsok. Szintén nyílcsúcs ismert a Velem-Szentviden álló, 10. században elpusztult Karoling kori templom pusztulási rétegéből (FEKETE 2007. 111 és 29. ábra 2) és a Miske-gyújteményböl. Az utóbbi, mára elveszett nyílhegyek (Kiss 2000a 262) sírból való származása nem bizonyos. 39 1990-ben a Szent György-templom nyugati kapujának ÉNy-i sarka alatt egy sírt bontottak ki, amelyre ráépült a templom (VALTER 2004. 73). A bencés apátság kolostora alatt szintén találtak korábbi sírokat. A soros temető egyik sírjában (838. sír) S-végű hajkarikák mellett a csontváz bal lábánál lócsontot is találtak. (VALTER - P. HAJMÁSI 2002. 220). 223
