Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
szerint a tartományi főpap sacerdos arae Augustorum provinciáé Pannónia superioris címe a Severus korban nem autentikus. Ugyanis ez időre változik meg a címe: a korábbi sacerdos provinciáé Pannoniae (inferioris ill. superioris) helyett a sacerdos arae Augusti kerül használatba. A kilenc Pannónia superiori és négy inferiori feliraton azonban nem bizonyítható a főpapi elnevezés ilyen kronológiai elkülönítése. Mindössze három feliratra vésték rá az ara Aug. szavakat, és ezekből kellene következtetni arra, hogy a sacerdos arae Aug. szóhasználat Severus-kori vagy későbbi, és hogy a savariai felirat hat szavú terminusa nem lehet a főpap megnevezése (lásd a főpapok táblázatát a bevezetésben). A csekély számból a tartományi főpap Severus-kori megnevezésére több ok miatt nem lehet általánosítani. 1. L. Claudius Moderatus főpap aguae iasaei feliratát (ILJUG 1169 = AE 1983:774) az Antoninus-korra keltezték, tehát a sac. arae Aug. megjelölést a Severus kor előtt is használták. A bátaszéki feliraton (Pannónia inferior) viszont a Severus-kori Peculiaris címe éppen a sacerdos arae Augusti nostri provinciáé Pannoniae inferioris, tehát azonos a savariai felirat főpapi címével. Szabó az egyezést azzal védte ki, hogy Peculiaris egy másik tartományban, Moesiaban volt decurio (Singidunumban), és ezért volt szükséges a tartomány megnevezése. Ez az indoklás esetleg csak akkor lenne megfontolandó, ha Peculiaris Moesiában, és nem Pannoniában állította volna a feliratát. Mivel a bővebb megnevezés nemcsak a savariai feliraton, hanem egy másik főpapnál is előfordul, a savariai feliraton sem szükségszerű a 4. és 5. sort egymástól elválasztva értelmezni. Ha Peculiaris feliratát nem vesszük figyelembe, akkor is csupán a savariai felirattöredék marad, és ennek alapján a címváltozásra vagy a címhasználat mikéntjére általánosítani nem lehet. Végül is a pannóniai feliratok alapján nem lehet arra következtetni, hogy a Severus-kortól a főpapok címében csak az ara AugA használták, és nem használhattak egy ünnepélyesebb, bővebb címformát, a sacerdos arae Augusti provinciáé Pannoniae superioris vagy inferiorist-1. A cím bővülése leginkább azzal magyarázható, hogy a korábbi, istenné avatott császárok kultuszával szemben egyre erőteljesebben hangsúlyozták az élő és uralkodó császár(ok) tiszteletét. Inkább a cím bővüléséről lehet szó. Összefoglalva az elmondottakat: nem tartom indokoltnak a 4. és 5. sorok szétválasztását. A feliratnak a conc(ilium)-ma\ bővített szövegezése önmagában is vitatható, mert különféle problémák adódnak. Kérdéses az 1. sorban a szóvégi—]S betű, amely a hivatali megnevezést jelentő DEC előtt aligha lehet más, mint egy nominativusban álló cognomen utolsó betűje, és Szabó sem közölt értelmezési példát, holott szerinte a személynév dativusban áll. Ha feltételezzük, hogy a felirat bővebb volt, akkor sem csak a conc(iiium) kiírásával bővíthető, mert az 5 sorban a nostri vagy nostr(orum) is szóba jöhet (vö. C. Titius Antonius Peculiaris feliratát, Tituli 205), és ebben az esetben a felirat előző értelmezése (mármint, hogy a főpap állította) sem változik meg. A kiegészítés ez esetben: [ ]S DEC [CCS DEC CS] KAR [IIVIR EQVO PJVBLIC [SACERD AR]AE AUGG [NOSTR PROVINC]IAE PS - -]s dec(urio) c(oloniae) C(laudiae) S(avariae), dec(urio) Karn(unti) / duumvir, equo publico / sacerd(os vagy sacerdotalis) arae Aug(ustorum) / nostr(orum) provinciáé P(annoniae) s(uperioris). Az egyes sorok bővítése meglehetősen kötött tartalmú. A dec.C. S.Karn. után és az equo publico között ugyanis aligha állhat más szó, mint a duumviratus. Beszúrható-e azonban a 3. sor elejére a duumvirátus? Ha a carnuntumi duumviratust is kitesszük, akkor a főpapi karrierek (pontosabban a fennmaradt feliratokon olvasható karrierek) alapján nem szükséges egy másik, savariai hivatalt is feltételezni. A pannóniai főpapok ismert feliratain vagy egyetlen város duumviratusát, vagy két város decurionatusát tüntetik fel. Nem egyetlen, hanem az összes jelenleg ismert felirat esetében. A sisciai duumvir, L. Valerius Valerianus, aki Savariában Nemesisnek állított feliratot, szintén nem volt a savariai magistratus tagja. Amíg olyan felirat nem kerül elő, amelyiken a főpap két város decurionátusát nevezi meg, addig ennek a felirattöredéknek a kiegészítése is kétséges marad. A felirat Severus-kori keltezése valószínű, de nem bizonyítható. Kétségtelen, hogy a savariai feliratok betűinek túlnyomó többsége szépen és gondosan vésett capitalis quadrata, amit az esetenként gyengébb minőségű kőanyag sem tesz felismerhetetlenné, ahogy az ondódi feliratokon látjuk. A betűk és sorok szabályos, laza elosztása, a betűformák a felirat állítását korábbra is keltezhetik a Severus kornál. Kérdés, hogy az arae Augustorum-r\ak, a többes számnak milyen értelmezést tulajdonítsunk: általános megfogalmazás-e az istenné avatott császárok tiszteletéről, vagy a ténylegesen két élő augustus-ról van szó. Az utóbbi esetben Marcus és Verus 161-168, illetve Severus és Caracalla 197-211 jöhetnek szóba 20 7. A keltezésnek a tekintetben van jelentősége, hogy Carnuntum municipium vagy colonia volt-e az állítás idején. A többes számú Augg-1 nem szükséges a Severus-korra keltezni, mert a tartományi főpapok jelölésében más tartományban már a 2. század első felében is előfordul 20 8. Pannoniában pedig még nem lehet ilyen időrendi elkülönülést megállapítani a megnevezésekben. 207 A kő-napló nem maradt meg. Minden bizonnyal a római és középkori faragványokat és feliratokat egyaránt tartalmazta. 208 Az Augustorum megjelölés használatához - ti. egy vagy több császár uralkodása alatt volt tisztségviselő - az 1 -2. századi magasrangú tisztségviselők és császári rabszolgák feliratain: THOMASSON, B. E., Zum Gebrauch von Augustorum, Augg. und Aug. als Bezeichnung der Samtherrschaft zweier Herrscher, ZPE 52,1983, 125-135. 78
