Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
29. Szakrális felirat (1864-1874) Az oltárt márványból faragták párkánnyal és talpazattal. Talapzata letörött, a párkányzat erősen kopott, az oldalak és sarkok sérültek (55) x 23x22. Az előoldal felülete vörösre színeződött. Tóth István az oltár tetejére Isis-szobrot rekonstruált, amely lábfejének maradt csak némi nyoma. Az oltár bal oldalán koszorú szalagokkal, a jobb oldalán: meztelen férfi bőségszarúval(?). A betűk szépen és gondosan vésettek; a betűméret: 4,2(v.1), 2,7(v.2), 2,7(v.3), 2,4(v.4), 2,6 (v.7), 2,7(v.8). 1865-ben találták a Színháztéren ( LIPP Napló 1871/1872, 426, MAYER). 1908-ban a Savaria Múzeumba vitték, Itsz. 67.10.59 (1884:290,10, 1890:15). Tárczy T. fényképe (=LUPA 7966 nincs kép). Ma az Iseum kiállításán, ahol 2010-ben írtam le. [I]sid[i] Aug(usti) sa[c(rum)] Q(uintus)oluliu[s] M]oderat(us) [et ijuiius [-]elli[+—] sace]rd[otes [ 6. [Sjeliio Russu [B]ellic[us], Nigjellio Buocz, Bellicus: SZABÓ 2006. 7. hiányzik (Buocz) „Isis Augustának szentelve. Quintus lulius Moderatus és lulius Nigellius papok [— „ Kiadások: LIPP V., ArchÉrt 9, 1875, 167; LIPP V., VREJ 3, 1875, 122 (a régiségtárban van); Eph. Ep. IV. 142, nr. 486.; MAIONICA-SCHNEIDER, Bericht, IV. Steinamanger 1878, 13; REZSŐFFY GY., VREJ 9-10, 1884, 24; DOMASZEWSKI, CIL III 10908 (descripsi); Buocz, Kőtár, Vasi Szemle 1964, 273 képpel és rajzzal; VIDMAN, L., SIRIS 663; MÓCSY, Steindenkmäler 41; MÓCSY, RIU I 15. Idézések: REZSŐFFY, VREJ 9-10, 1884, 24; PAULOVICS I., Alexandriai istenségek tisztelete a magyarországi rómaiságban (Kult der alexandrinischen Gottheiten in Ungarn in der Römerzeit), Budapest 1915, 33; VEIDINGER 32, nr. 159.; SCHWEDITSCH 47, nr. 36., PAULOVICS, Lapidarium 1943, 42, MÓCSY, Bevölkerung nr. 90/19; KÁDÁR 1957, 23; Ua. Acta ArchHung 86, 1959, 270; WESSETZKY, DIE PROBLEME, Acta ArchHung 11, 1959, 270; WESSETZKY 1961, 25; SZENTLÉLEKY 1965; Buocz, Topográfia 1967, 86, a lelőhely az Iseum környéke); BALLA L., 94