Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)

IV. KATALÓGUS

Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kőemlékei kell bontani, mert együttesen nem jelölhetik a császárkultusz intézményének főpapját. Ez lehetőség alapjában nem zárható ki, azonban nem kényszerítő, mert formailag és tartalmilag a korábbi értelmezés és kiegészítés sem kifogásolható. A töredékesség ellenére megállapítható, hogy a tábla álló téglalap alakú volt: a savariai építési feliratok formája (10, 11, számok) pedig fekvő téglalap. Noha a felirat szövegének az elejét nem ismerjük, a tábla alakjával összhangban áll nemcsak az építkezés tárgyának, hanem az azzal kapcsolatos állítmánynak a hiánya. A töredék nem a főpap építkezését örökítette meg, hanem szoborbázis felirata volt. Ami megállapítható: a szöveg egy carnuntumi decuriót említ, aki Pannónia superior tartományban a császártisztelet oltárának a főpapja volt és minden bizonnyal a lovagrendbe tartozott (lásd azonban cur. rei publicae, MÓCSY RIU, megjegyzését, amit azonban: ALFÖLDY 1983, 234, 18. jegyzetben vitat; Mócsy felvetése a kiegészítést formailag nem befolyásolja). Minden más bizonytalan. Nem állíthatjuk kizárólagosan, hogy az ismeretlen egy másik városnak is a magistratusa volt, egy-két évtizednyi pontossággal sem tudjuk meghatározni, hogy mikor állították (ettől függ, hogy Carnuntum még municipiumként, vagy már coloniaként szerepel-e a feliraton). Nem állapítható meg, hogy a feliraton említett személy neve milyen esetben áll. Bizonytalan a 4. és az 5. sor kapcsolata: összefüggő tisztséget vagy két egységet tartalmaz-e a két sor? Nem tudjuk meghatározni a tábla szélességét, mert ez a szöveg kiegészítésének a függvénye (mint látni fogjuk, kétféle változat lehetséges), és nincs egyetlen olyan sor sem, amelyet csak egyféleképpen, a rövidebb vagy a hosszabb változattal lehetne kiegészíteni. Azaz nincsen ismérv, amelyből biztonsággal lehetne olyan kiegészítést adni, amely a tábla szélességét meghatározza. Formailag egy rövidebb (és kisebb táblaszélességű) és hosszabb (nagyobb táblaszélességű) kiegészítés készíthető. A rövidebb változattal a töredék arányos betűkiosztással egy álló téglalap alakú tábla tartalmilag jól rekonstruálható. [ ]S DEC [ -] KARN [EQVO PjUBLIC [SAC AR]AE AVGG [PROVINC]lAE P S Ez esetben az 1. sor végi dec. és a 2. sorbeli Kam. összetartozik, azaz Carnuntum municipiumának vagy coloniájának a decuriójáról van szó: —]s dec(urio) / mun. Ael ] Kam. A település bármelyik - rangja municipium vagy colonia - kiírható. A 3. sorban a társadalmi állást jelző lovagrend megjelölése következik. A 4. és az 5. sor egy egységet fejez ki: az illető Pannónia Superior tartomány főpapja volt. Mivel a két pannon tartományban a főpapi tisztség betöltésének a feltétele az eddig ismert feliratok alapján két város decurionatusa vagy egy városi duumviratus volt (TÓTH E., 2003), az I. sor — ]S betűje nem lehet az állító névtöredéke, hanem annak a másik városnévnek a maradványa vagy rövidítése, ahol a lovag szintén decurio volt. Pannónia Superiorban négy város nevében a fordul elő az S betű: Siscia, Salla, Scarbantia és Savaria. Savariában aligha rövidítettek S betűvel egy másik városnak a nevét, hiszen az félrevezető lett volnaű. Sisciát pedig a feliratokon nem rövidítették SIS alakban. Ezért az első sor csak C. C.] S(ovariae) nevét tartalmazhatta. A sor [DEC CC]S DEC-ként egészíthető ki. E rövid változat szerint az ismeretlen nevű személy, a tartomány főpapja valamilyen emléket, talán szobrot állított, amelynek falazott talapzatára illesztették a feliratot. Tehát a tábla (és a létesítmény ) állítójáról van szó, azaz a személynév és a hivatalok nominativusban állnak. A hosszabb változat esetében minden egyes sor elejére rövidített szavakat kell találni úgy, hogy betűkiosztás arányos legyen. A bővítésre azért van szükség, mert Szabó Ádám szerint sacerdos arae Augustorum provinciáé Pannoniae superioris megjelölés nem állhatott a feliraton, ezért a két mondatrészt a 4. és az 5. sorokban szét kell választani. Ezt a conc(ilium), a tartománygyűlés betoldásával oldotta meg. Ez esetben a tábla alakja a négyzetet közelíti. A kiegészítés eszerint a következő: [- - ]S DEC [CCS DEC CS]KARN [IIVIR EQVO P]VBLIC [SACERD AR]AE AUGG [CONC PROVINC]IAE PS ]/ [—dec(urioni) / [?c(oloniae) C(laudiae) Sav(ariae) dec(urioni) c(oloniae) S(eptimii)] Karn(unti)/ [? Ilvir(o) equo p]ublic(o) / [?sacerd(otali) ar]ae Augg(ustorum) / [conc(ilium) provmcjiae P(annoniae) s(uperioris). A felirat formailag ilyen módon is kiegészíthető, de szöveg értelme megváltozik, mert a 4. és az 5. sor mondatrész-összetartozása megszűnik. Az 5. sorban az állító intézmény (nominativusban), az 1-4. sorokban pedig a főpap neve és a tisztségei állnak, akinek az emléket állították. Eszerint a tartománygyűlés állított emléket a főpapnak, akinek a neve dativusban áll. Kérdés mármost, hogy tartalmilag melyik kiegészítés állja meg a helyét? Vajon a 4-5 sorok szétválasztása szükséges-e, és a hosszabb szövegezés egyedüli, kizárólagos megoldását jelenti-e? A hosszabb szövegváltozat kiindulópontja Szabó Ádám szerint az, hogy a 4. és az 5. sorok szavai együttesen nem jelölhetik a tartományi főpap tisztségét. Ez a kiindulás azonban vitatható függetlenül attól, hogy a felirat szövege elvileg valóban hosszabb is lehetett. Szabó 77