Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
II. BEVEZETŐ
Sírtáblák 94,108 97,102,119 113 98,103,112,122,123, 126, 133,135 Szarkofág 138 137, 140, 141 Síroltár 116 4. századi feliratok 144, 145, 146, 128(?)142, 143 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153 A bizonytalan és meghatározhatatlan rendeltetésű felirattöredékek száma: 21 (154-174. számok). közfelirat Oltár Sírsztélé sírépület sírtábla Meghatározhatat-lan 175, 176, 180, 191, 177, 178, 179, 185, 186, 200 183, 187, 182, 216, 217, 184, 206, 216 (mérőedény) 202, 203, 188, 189, 190, 192, 193, 198, 218, 217, 223 204, 205, 194, 195, 196, 197, 199, 201, 221, 224, 206, 219, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 228, 232, 226 214, 215, 220, 222, 225, 227, 233, 238 229, 230, 231, 234, 235, 236, 237, 239 3 9 36 1 10 7 Savariában és a territóriumán megmaradt feliratok száma meglehetősen alacsony. Különösen akkor, ha összehasonlítjuk az aquincumival, amely a territórium nélkül is valamivel több, mint 1022 feliratot jelent 17 1. A carnuntumi feliratszám is magasan felülmúlja a savariai mennyiséget. Mi lehet ennek az oka? A császárkorban kevesebb feliratot állítottak-e, vagy a pusztulás volt igen jelentős? A rómaiés középkori másodlagos felhasználás mellett minden bizonnyal szerepet játszott ebben a város lakóinak népességszáma. Hiába volt Savaria a császárkultusz központja, ez a tény a város lakosságának a számát lényegében nem befolyásolta. Carnuntum és Aquincum esetében már maguk a légiók és a katonák családja eleve több lakost jelentettek, mint Savaria lélekszáma. Savariában egyre inkább kisebb várostest látszik kibontakozni, mint amire korábban számítani lehetett. A lakosság számát befolyásolta az is, hogy a polgárok egy része, nyilván a tehetősebbek, azaz a földbirtokkal rendelkezők, a territóriumon villáikban, a birtokokon éltek és dolgoztak. Erre lehet következtetni a Savaria környékén előkerülő villatelepülések nagyobb számából 17 2. A vidéken élők minden bizonnyal ott is temetkeztek. Ha a korábbi császárkori sírköveket nem építették be vagy használták fel a 4. 171 Tituli l-ll. 172 TÓTH 1998, 11. térkép. században és a temetőkben maradtak, akkor azokat a középkori építkezéseknél használták mészégetésre és falazásra. A kőemlékek fennmaradásával lehet kapcsolatos a hic situs est formula előfordulásának területi megoszlása. Amíg a formula Szombathelyen - tehát a colonia területén - előkerült 44 síremlék közül mindössze egyetlen átfaragott feliratról ismert (34. szám), addig a 47 db vidéki síremlék közül 15 darabon olvasható (lásd az indexet). A nagy különbség nem lehet véletlen. Mivel elképzelhetetlen, hogy a területi különbséget a formula római kori elterjedésével magyarázzuk, ennek két oka lehet. Mivel a h.s.e. a kora császárkori síremlékekre jellemző, arra kell gondolni, hogy korai síremlékek magából a coloniából nem maradtak fenn. Vagy a kora császárkorban kevesebb sírkövet állítottak Savariában, vagy pedig a korai sírkövek esetében nagyobb fokú volt a pusztulás. Mindkét ok egyszerre is érvényesülhetett. Lehet, hogy a tehetősebb, sírkőállító réteg a colonia alapítása utáni évtizedekben inkább vidéki birtokán élt és ott temetkezett. Ezért a sírkövek a h.s.e. formulával a territóriumon kerülnek elő. A savariai sírkövek viszonylag alacsony számából arra is követeztetni lehet, hogy a 9. században már meginduló kőépítkezéshez felhasználták 32
