Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
V. FÜGGELÉK
FÜGGELÉK I. URNASÍR FELIRATA, MÁRVÁNYTÁBLA Lelőhelye: Roma, S. Caesarei 1731 -1733. Est Steinamanger in Museo (CIL). 1875-ben Batthyány Gusztáv herceg letétbe helyezett el tárgyakat a Régészeti Egyletnél (VREÉJ 3,1875,136). Ezt a későbbi leltáraknál is feltüntették, de az 1883-as nyomtatott leltárban nem szerepelnek. A SM Irattárában 1877/1 alatt őrzik a Leltárt a Szombathelyen létező vasmegyei régiségtárba letétként átvett Batthyány-féle tárgyakról. Ennek 14. tétele: „Kis római feliratkő a katakumbákból (nr. 87)". A letét kelte: 1878, fegyverek és más tárgyak (VREÉJ 6, 1878, 72.). A gyűjtemény azon része, amelyet hg. Batthyány-Strattmann Ödön körmendi gyűjteményéből letétként került a múzeumba, leltározásra visszavitték Körmendre (VREÉJ 12, 1884, 35. titkári jelentés. CIL VI 23270, Maionica-Schneider, AEM 2, 1878, 14.) Fotója Nagy Tibor hagyatékában van, Budapest, BTM Adattára, (kép) Nagy Tibor feltehetően az 1940-es évek elején, készítette a fényképet, amikor részt vett a szombathelyi ásatásokon. Kisméretű, fekvő téglalap alakú márványtáblát stilizált indadísz keretezi: egyszerű, vékony hullámvonal, kis mandorla alakú levelekkel szabályosan felvésve. A sorokat megvonalazták, A két rövidebbik oldalán középen egy-egy lyuk szolgált a tábla a felerősítésre. D(is) M(anibus) / d(iem) VII Cn(aei) Octavi(i) / Eudemi II. BRONZ VÁMBÉLYEGZŐ Bronz bályegző. Vonallal ketezett kerek lap előoldalán van a domború betűkből a felirat, a hátoldalhoz a négyszögeletes keresztmetszető fogó csatlakozik. C(aius) Tit(ius) / Ant(onius) Pecu/liaris co/nductor vect(igalis) oc/t(avae) Pann(oniorum) II / ann(o) conductionis XII. Buocz, Topográfia 1968, 36; Buocz 1969; AE 1968:423; MÓCSY, Pannónia - Forschungl964-1968, Acta ArchHung 21, 1969, 348 (Commodus-uralkodása) ; BALLA-FARKAS rec. 1974, 436. III. LEPÉNYMINTÁK A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása utáni évtizedek legjelentősebb számú gyarapodását jelentette római tárgyakból 1823-ban a szombathelyi Farkas László gyűjteményének a megszerzése. A szombathelyi ügyvéd által kiásott római régiségeket József nádor vásárolta meg és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A darabból álló gyűjteménnyel a múzeum számos kerámia, és üvegtárggyal és kőfaragvánnyal gyarapodott. Ezek közé tartozott négy darab „veres, mintás tál", amelyeket Alföldi András 1919-ben publikált 21 5. Lepények mintatáljának határozta meg a darabokat. A lepényformák kissé felmagasodó peremű kerek tálak belsejében negatív ábrázolás látható, amely a kisütött lepényen kidomborodva jelenik meg. Az új évi vota publica alkalmával és más császárünnepségeken osztogatott mézes sütemények negatív formái a lepényminták 1. Crustulum A kerek agyagformának kissé kifelé hajló, felmagasodó pereme van. Ezen belül a felület nyolc szögletes, azonban alul a tabula ansata miatt az oldal csúcsos. A mező közepén levelekből font stilizált koszorúban kis téglalap alakú talapzatra helyezett, jobbra tekintő, büszt alakban kiképzett mellkép látható. A koszorút alul és felül négyszögletes lemez fogja össze. A testkivágat alul egy kis téglalap alakú emelvényen nyugszik, a karok indulása nem érzékelhető. Hajviselete: mintha kontyot viselne a tarkója alatt. Fején három tornyos falkorona. Attributum nincs mellette. A középmedaillontól jobbra és balra egy-egy bőségszarút helyeztek el gyümölcsökkel és lelógó szülőfürtökkel. A bőségszaruk felett egy-egy, 215 Az indexből hiányzik a 181. számú ostffyasszonyfai felirat, mert nem savariai eredetű. 273
