Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kóemlékei 193. Síremlék (1822) Homokkő sztélé töredéke. A sztélét négy részre darabolták fel. Mommsen mind a négy darabot közölte (nem jelölték a törést), később a bal felső töredék elveszett; (45) x (29) x 5. A betűk kevéssé gondosan vanna felvésve. 1822-ben ] Peresznyén találták (lásd a 194. Priscus Elm olli f (ilius) Cittus eqfeliratot), majd a gyalókai malomba i /es al[a]e Panno(niorum) falazták be, ahonnan 1961-ben szál- anno[r(um)] XLIIII lították Sopronba, a Liszt Ferenc stip(endiorum XX[III] h(ic) s(itus) e(st). Múzeumba. 0. HARL fényképe (= LUPA 9305). Ma Sopronban, Liszt F. Múzeum, Fabriczius ház, Római Kőtár. Jelenleg csak a bal alsó töredék található meg. „Priscus Elmalli fia, cittus, az ala Pannoniorum lovaskatonája, (élt) 44 évet, és szolgált 23 évet, itt van letéve." 1-2 Flanfalli] RÉCSEI, KRAFT, MÓCSY, 2. Cattus RÉCSEI, KRAFT, MÓCSY; Cittius HOLDER EDH-Nr. HD040484 Kiadások: MOMMSEN, CIL III 4228; ALFÖLDY G., Kiadatlan római feliratok a soproni Liszt Ferenc Múzeumban, Soproni Sz 15, 1961, 352 (a három töredékkel, mint össze nem tartozókkal foglalkozott); GABLER D., Arrabona 11, 1969, 39, nr. 33; RIU I 217, FARKAS Z., in CSIR Ungarn II Skulpturen 51, nr. 58. Idézések: KRAFT, Rekrutierung 1951, 156. nr. 472.; PAVAN Pannónia Superior 1955, 384; MÓCSY, Bevölkerung 1959, 223, Kat. nr. 104/1., Sz. BÜRGER A., ArchÉrt 83, 1956, 192; HOLDER , Roman Army 1980, 283, 623; LE ROUX, Organisation, 1982, 189. nr. 69.; LŐRINCZ B., Hilfstruppen 2001, 203, nr. 151.; ST. GROH, in: Ex officina 2009, 183. Kr. u. 1. század második fele. Szentkirály (13. század) Síremlék A sztélét fehér márványból faragták. A sírkő jobb felső sarka hiányzik, a bal oldali oszlop töredezett. Aediculafrons típusú sztélé lábazat nélkül; az egyenes záródás alatt a háromszögletű oromzat ferde párkányai kettősen profiláltak; felette a sarokháromszögekben kétszeresen csavart farkú, szárnyas tengeri griffek; az oromzatban stilizált hajviseletű Medusa-fej: nyakából egy-egy kígyó emelkedik ki felemelt fejjel, szimmetrikus elrendezésben. Az oromzat alatti architrávon állatfríz: a bal szélen jobbra tartó, nyulat űző kutya, a nyúllal szemben púpos hátú másik kutya. A feliratos mezőt két oszlop keretezi: az oszlopok alsó része pikkelyes díszítésű, a felső ferdén kannellurázott. A fejezet stilizált háromleveles korintusi oszlopfő: az abacust rózsa díszíti. 94x67x15. A feliratos mező mérete: 53x45. A betűk szépen és gondosan vésettek; a betűméret: 5,5(v.1), 5,3(v.2), 5(v.3), 4,5(v.4), 4(v.5), 3,5(v.6),3(v.7), 2(v.8), 3(v.9). 4. az X felett vonal. A felirat 9. sorát a feliratos mező alatti sávra vésték. A felirat 9. sora jelenleg nehezen olvasható, viszont Schoenvisnernél és Horváth Eleknél még a következő látszik: Aurelia Ae Valerio Ae CNVG: feltehetőleg az O-t a C betűbe írták vagy ligálták; az N után az I betűt ligálták. Középkori beépítésből. A 13. században találták és 1881-ig a szentkirályi román kori templom falába volt illesztve. (Szentkirály ma közigazgatásilag Szombathelyhez tartozik). A templom átépítése után kiemelték és utána a bogáti kastélyban, ill. az uradalmi magtárban (Kárpáti) őrizték. 1903-tól a Savaria Múzeumban van, Itsz. 67.10.78. 0. Harl fényképe (= LUPA 3083). Ma a múzeum kőtárában van, ahol 2009-2010-ben írtam le. 227
