Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kóemlékei „Lucius Caesius Tuendus, Caius fia, (élt) 50 évet és feleségének, Petronia Crispinának, Quintus lányának (élt) 45 évet, igen kegyes testvére, Caius Caesius Victor, Caius fia, (élt) xxx évet, Caius Caesius Vitulus, Caius fia, (élt) xxxx évet, Lucius Caesius Optatus, Caius fia, (élt) xxxx évet, Caesia Graeca, Caius lánya, (élt) xxxx évet, az unokának a nagybátyjuknak." Kiadások: MEDGYES M., Savaria 15,1981, 199-207, AE 1988, 935; TÓTH I., 1994, 14. nr. 22.; KOVÁCS, Tituli 28; Buocz 2003, 93 nr. 76. Idézések: SZIRMAI, K., Die Lupa Capitolina - Darstellung auf den pannonischen Steindenkmäler, 162, 1989/90, (képpel); A kakas-ábrázoláshoz: BRUNEAU, PH., Le motif des coqs affrontés dans l'imagerie antique, BCH 89, 1965, 90. Julia Concordiából: sírkő timpanonban: BRUSIN ZOVATTO : Monumenti romani e cristiani di Julia Concordia, Pordenone 1960, 55, fig. 71.Viaskodó kakasok: RIU I 215, Ujkéri sírkő alsó mezőjében: Alföldy G., Római feliratos kő Ujkérről, Soproni Szemle 19, 1965, 247. A több, mint kétszáz éves különbséggel előkerült két sírkőt ugyanannak a családnak a két nemzedéke állította. A sírkövek viszonylag közel kerültek elő egymáshoz. A répceszentgyörgyi sírkő lelőhelye csak véletlenül vált ismertté, hiszen a Vassurányban őrizték. A templom falába 1947-ben illesztették. Korábbi a Chernelháza-damonyai sírsztélé, amelyet Caesius Tuendusnak állított fia, Caesius Victor és unokái. A répceszentgyörgyi sírkövet Caesius Victornak állították a fiai. A sírkövek pontosabb keltezését az teszi lehetővé, hogy Caesius Victor neve egyezik Kr. u. 188-ban a Numeneknek állított felirat első curiájának harmadik nevével: Caes(ius) Victor (FETTICH 1939). A két nevet viselő személy alighanem azonos, és a 188 körüli keltezésnek a sírkövek faragása is megfelel. Az apának Kr. u. 160-170 körül, a 70 évet élt fiának pedig 200-210 körül állítottak sírfeliratot. A Chernelháza-damonyai sírkő másodlagos római felhasználásból származik. Kőlapokból összeállított férfisírt fedett: a halottat a fibula és a sírban talált I. Valentinianus érem alapján a 4. század legvégén, az 5. század elején temették el. Mivel másodlagos felhasználásból került elő, nem lehetetlen, hogy eredetileg egy sírkertben állt az apa sírkövével. Amennyiben a répceszentgyörgyi sírkő lelőhelye elsődleges az 1730-as előkerülés lelőkörülményeit nem ismerjük -, akkor annak környékén kereshető a család birtoka és a sírkertje. A sírkő Savariától viszonylag távol, légvonalban 27 km távolságban, a Répce patak környékén került elő. Ha a 188. évi névjegyzéken olvasható Caesius Victor azonos a sírkőn szereplő személlyel, akkor a két sírkő alapján feltételezhető, hogy Savaria territóriuma észak felé elérte a Répce patakot. Savariai illetőségű lehet Petronia Crispina is, mert Petronius Crispinus neve szintén egyik savariai sírkőn olvasható (113. sz.): minden bizonnyal közeli rokonok voltak. Caesius Victor sírköve az apjáét másolta. Noha Victor 280 éve szabadon álló sírkövét az idő megviselte, a faragás kopott, de megállapítható: a két sztélé felépítése és mérete azonos. Az apa sírköve díszesebb volt: az alsó képmezőt felül és oldalt is növényi motívumok keretezték. A Caesiusok észak-itáliai származásáról: MÓCSY, Bevölkerung 152. Severus-kor. 223
