Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)

IV. KATALÓGUS

Szarkofágláda, tetővel. 60x220x95. A díszítetlen láda előlapjának bal oldalán ferde sorban van a felirat, amelynek betűmérete 15. Kérdés, hogy az ismeretlen lelőhelyű szarkofág felirata római-e, mert a betűk nem a szarkofágfeliratoknak megfelelően vannak kivésve. A lelőhely és a lelőkörülmények ismeretlenek. 1927-1929-ben került múzeumba. S S TAM A peremen IT Kiadások: Ann. Sabarienses III 39; MÓCSY, Steindenkmäler 119, nr. 178.; TÓTH l.,1994, 11, nr. 19.; KOVÁCS, Tituli 23. EDH-Nr: HD 016483 (4.- - -]RENGAL[- - AE 1962, 0029: t]renc[ „Marianus életében csinálta nagybátyjának, Zénónak, szír polgárnak a Cyrrhus regióból, ]-]rencal[—] faluból, (élt) ..." Kiadások: BALLA L., Östliche etnische Elemente, ActaArch 15, 1963, 232, fényképpel; Buocz, Kőtár, Vasi Szemle 1964, 266 rajzzal; MÓCSY, Steindenkmäler 175; MÓCSY RIU 1113. Idézések: BALLA L. - KÁDÁR Z., Adatok Savaria szíriai kapcsolatainak kérdéséhez Antik Tan. 6, 1959, 114; T. Buocz T., Vasi Szemle 1964, 266; BALLA L., Acta Ant. 15, 1963, 225, 237. BALLA-FARKAS rec. 1974, 437; Russu, rec. SCIV, 251. (tévesen RIU 14. ként idézi). A 4. sorban az első betű egy T lehet, melynek esetleg csak a vízszintes szára jobb vége látszik. Fettich N. kézirata szerint a Rumi út végén, a 3. ház (Neogrády szerint) szarkofág előlapja. 1943 előtt került elő, mert Paulovics kőtárrendezési kimutatásban említi (MNM Adattár, Paulovics-hagyaték, III. doboz 9. csomag, III. 84. 1970, Lista számozással a kőtár felállításánál nr. 39: Marinus). Noha Cyrrhusból (Antiochiától északkeletre, Syria Coele, It. Ant. 189,6, 193, 2; 194, 9) a legio XV Apollinarisszal kerültek emberek az I. század második felében Carnuntumba (AE 1929, 0209 = Vorbeck, Militärinschriften 1980

2, 68. nr. 158, 172.), és Dalmatiában állomásozott szintén az I. században a cohors II Cyrrhestarum (AE 1994, 1357-B., ILJug 0842, 2920) velük a felirat elhunytját kapcsolatba nem lehet hozni, mert szarkofágtemetkezésről van szó, amely legkorábban Severus-kori, inkább a 3. század első harmadából származik, szír származású. A regióhoz: FRÉZOULS, E., Cyrrus et la Cyrrestique jusque' á la fin du Haut-Empire, ANRW ll:8, 1977, 164-197 Severus-kor. Síremlék SAVARIA, KELETI TEMETŐ Savaria keleti, késő-római ókeresztény temetőjét és a leleteit először vázlatosan Paulovics István foglalta össze (PAULOVICS 1944). Máig 12 késő római sírkő ismert Savariából. Ezek közül nyolc darab lelőhelye kétségtelenül a Szentmárton-városrész. Mivel máshol Savariában késő római sírkő nem került elő, feltételezhető, hogy azokat a késő római sírtáblákat, amelyeknek a közelebbi lelőhelye nem ismert, szintén a keleti temető területén találták. Ezeket a sírtáblákat nem a középkori (és korábbi) eredetű Szent Márton templom építéséhez gyűjtötték össze, mert a sírkövek egy része a 19-20. században a templomtól északra került elő. Másokat viszont már a középkori templomba beépítettek (146, 147. számok). Ez az épület azonban legkésőbben a 17. század végi átépítéskor a szentély kivételével megsemmisült. A korábbi templom hajójának alapfalai az új templom kriptájának a kiásásakor elpusztultak. Az elveszett kőemlékeket bizonyára a barokk templom alapjába építették be. 188