Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)

IV. KATALÓGUS

„A megholtak védőszellemeinek! Quintus Valerius Restutus életében csinálta magának és feleségének, Billieniae Donatának (élt) xxx évet, és fiának,

Valerius Ingenuusnak, a Xllll Gemina legio katonájának (élt) xxx évet, és leányának, Valeria Restutanak, (élt) xxx évet." Kiadások: KÁRPÁTI, légiók, VREJ 19-20, 1891 -1892, 58; CIL III 14066; Buocz, Kőtár, Vasi Szemle 1962:1, 106 képpel és rajzzal; MÓCSY, Steindenkmäler 118; MÓCSY RIU I 67. Idézések: KÁRPÁTI VREJ 19-20,1892, 83: feliratos emlék, melyet az említett téglavetőben találtak, és Wälder Alajos közbenjárására szereztek meg. „Fehér márvány, gyönyörű ékítményekkel, amely alapján a római légiókról lehet tájékozodni", írta: biztosan erről a sírkőről van szó); VREJ 19-21,1891-92; VREJ 23-24, 1895-1896, 78-84: „Vétel utján szereztünk ...egy feliratos sírkövet..., amely tárgyak a püspökség tulajdonát képező téglavetőben kerültek elő". Csak ez a sírkő származik a püspöki téglavetőből, és a méretadatok is azonosak; a sirkő másodlagosan egy római téglasir „fejénél volt a földbe szúrba"; KÁRPÁTI K., leletek, VREJ 19-20, 1891, 69 „püspöki téglavető telepen"; SCHOBER 37, nr. 71; 2. századra keltezi; PAULOVICS, Lapidarium 1943, 22.; 69; ERDÉLYI 1974, 35. sz. képpel; MÓCSY, Bevölkerung nr. 90/4.; MÓCSY, A markomann háborúk ArchÉrt 1963, 18; Buocz 2003, 90. nr. 73.; KOVÁCS, Peculiaris 2004, 86. A lelőhelyhez: Buocz Topográfia 1967, 86. Billiena Donata italikus család leszármazottja (BALLA, Steindenkmäler 118.sz.; LŐRINCZ OPEL 1120). Kr. u. 2. középső harmada a sirkő faragása és a legios katona alapján. Síremlék A sztélét fehér márványból faragták ki. A sírsztélé erősen sérült, felső és alsó részei, valamint a jobb széle hiányzik; (65) x (54) x 12. A sztélé felső része letörött, csak középen a fülkében az elhunyt (gyermek?) mellképének alja látszik. Az architrávon középen két madár tekint egymás felé, bal szélen patera van umbóval. A feliratos mezőt ferdén kannellurázott oszlopok háromleveles korinthuszi oszlopfőkkel veszik közre, mérete: (45)x(45). Szóközjelzés nincs. Az A betűk vízszintes vonala nincs kivésve. A feliratos mező mérete: (25) x (42). A betűket kevésbé gondosan vésték fel; a betűméret: 7(v.1), 6(v.2), 5,5(v.3), 4,8 (v.4), 4,5 (v.5). 2. sorban R az O-ban. Szombathelyen találták (1943 előtt). A lelőhely és a lelőkörülmények ismeretlenek. 1943 előtt vitték a Savaria Múzeumba, ltsz. 67.10.86. 0. Harl fényképe (=LUPA 3325). Ma a múzeum kőtárában van, ahol 2009-2010-ben írtam le. D(is) M(anibus) C(aius) Vicir(ius) Mesor on(norum) Cl(audia?) Valentina?) an(norum) XL Vicirilliae [- - -] 5 [a]n(norum) XV Vicir(- - -) M[- - [„A megholtak védőszellemeinek! Caius Vicirius Mesor (élt) xxx évet Claudia Val[—] élt) 11 évet, Vicirilla [—] élt 15 évet. Vicer[— „ 2.C(aii) Vicirmi scr(ibae), 4. Vicirmae (Buocz 1962), Vicer, MÓCSY, 1963, AE 2. Vicr(ius) tévesen Buocz 2003 4. Vicrilliae tévesen Buocz 2003 őKiadások: Buocz, Kőtár, Vasi Szemle 1962:2, 83 képpel és rajzzal; MÓCSY, Steindenkmäler 119; AE 1972:405; MÓCSY RIU 1116; Buocz 2003, 92, nr. 75. 176