Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
II. BEVEZETŐ
Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kőemlékei és a nyári közlekedést egyaránt lehetővé tette. Noha a pannóniai főutakat csak évszázadokkal későbbi, 3. század végi összeállításokból ismerjük 2 4, ezek egy része minden bizonnyal a kora császárkori katonai utak utóda. A tartomány nyugati szélén vezető Borostyánkőútból további főutak kelet felé ágaztak le. A legdélebbi és legkorábban megépített út Emonából Siscián (Sisak, Horvátország) keresztül Sirmiumba (Mitrovica, Szerbia) vezetett (It. Ant. 259,11-261,3). Északabbra, a Drávától délre Poetovióból szintén Sirmiumon keresztül lehetett eljutni a Dunahatárhoz (It. Ant. 129,6-131,4). Ennek a két főútnak a fontosságát jól mutatja, hogy a tartomány legkorábbi municipiumait és coloniáit ezek mellé az utak mellé telepítették. A harmadik és negyedik a Borostyánkő útról Savariából ágazott le és vezetett a Dunához Arrabonába és Aguincumba 2 5. A Borostyánkő út kelet-nyugati irányban meghatározta Savaria alapításának a helyét. Mi lehetett észak-déli irányban a választás szempontja? Savaria nem fekszik folyami átkelőhely mellett, mint a pannóniai városok többsége: Emona (Ljubljanica), Neviodunum (régi Savusmeder mellett), Poetovio (Dravus), Siscia (Savus és Colapis), Mursa (Dravus), Sirmium (Savus), Salla (Sala folyó), Mursella (Mursella és Arrabo). Ezeknek a városoknak a helyválasztása miatt leginkább azt várnánk, hogy Savariát a Rába mellett kellett volna alapítani. Miért nem ez történt? Szombathelyen és közvetlen környékén a római foglalást megelőző nagyobb kelta-őslakós település nincs; ez nem befolyásolhatta a város helyének kiválasztását. Nyilvánvaló: Savariának minden, a közlekedéssel kapcsolatos centrális szerepe a hely kiválasztásának a következménye volt. A domborzati viszonyok sem befolyásolhatták az alapítást: a Rába folyótól Kőszegig sík terep állt rendelkezésre. Nem hagyható figyelmen kívül az a lehetőség, hogy voltaképpen nem a colonia helyválasztását kell indokolni, mert a várost esetleg egy korábbi katonai létesítmény helyére telepítették. Savaria a germán határszakaszra vezető felvonulási út mellett feküdt, ezért kutatási feladat, hogy a várost korábbi katonai létesítmény helyén alapították-e? A ma elfogadott vélemény szerint az Emona (Ljubljana) körzetében állomásozó legio XV Apollinarist a colonia alapítása után a Duna mellé, Carnuntumba vezényelték. Mivel azonban a carnuntumi castra fennállása a Kr. u. 1. század közepe előtt ma sem bizonyítható, felmerült, hogy a legio előbb Savariában állomásozott 2 6. Tény, hogy a XV. Apollinaris korai történetének régészeti forrásaiban hiátus van. Amíg a légiónak Kr. u. 14 körül el kellett hagynia Emona környékét, addig tartózkodása Carnuntumban csak Claudius uralkodásától bizonyítható: mindeddig nem került elő korábbi legióstábor nyoma 2 7. Ezért feltételezik, hogy a légiót Kr. u. 14-ben először Vindobonába vezényelték. Ottani állomásozása mellett a legio milesként eltemetett katonájának korai sírkövével 2 8 és XV Apollinaris téglabélyegeivel lehet érvelni 2 9. Ezután Kr. u. 39-ben került Carnuntumba 3 0. Az állomáshely kérdése ma még nem tekinthető eldöntöttnek. A legio savariai állomásozását az a megfigyelés támogatja, hogy a korai pannóniai coloniák, Emona, Siscia, Sirmium és Poetovio korábbi legio-tartózkodás utódaként jöttek létre függetlenül attól, hogy a legio a colonia helyén vagy a körzetben állomásozott-e 3 1. Mindegyiket légiós veteránok telepítésével alapították. Tekintettel arra, hogy Savariában a legio XV Apollinaris veteránjait telepítették le, tehát deductios colonia volt, feltételezhető, hogy a legio Emona elhagyása után először Savaria körzetében állomásozott. Savaria esetében lehetőségként olyan legio jöhet szóba, amelyik Nyugat-Pannoniában, és ami szükségszerű, a Borostyánkő út mentén állomásozott. Claudius uralkodása idején két legio tartózkodott Pannoniában: Poetovióban a VIII. Augusta, majd a XIII. gemina, és a XV. Apollinaris. Az esetleges savariai állomásozást egy forrásadat és régészeti megfigyelések támogatják, ha még nem is bizonyítják. Amikor Kr. u. 50-ben a germán fronton a helyzet Vannius bukásával kritikussá vált, Claudius császár scripsit Palpellio Histro, ut legionem et e provincia lecta auxilia pro ripa componere 3 2 (Tacitus, annales, XII 29, Claudius császár írt Palpellius Histernek, hogy a 24 TÓTH 2006, 39-44; TÓTH VHK 2009, 27-28 25 A DNy-Dunántúlról északkeletre, Aquincumba vezető út mindeddig a terepen nem bizonyítható, az Itinerariumokban pedig nem szerepel. 26 TÓTH 1977, 96, 17. jegyzet. 27 A legio állomásozásával kapcsolatos véleményem: TÓTH E., Antik Tan. 27, 1980, 254-265. 28 MOSSER 2003, Nr. 159: C. Atius Q, f. Anie. mii. leg. XV. Apolinaris anoru. XXIIXX stipendioru. X h.s.e. 29 MOSSER 2003, 44, 144. 30 MOSSER 2003, 45. 31 Vö. NÉMETH M. 1983. 32 FPA I 161. 13
