Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 95-121 A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei 2. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése három dimenziós modellen Fig. 2. Location of the investigated area in a 3D model összevethetők, és egymással korrelatívan összehasonlítva igen eltérő eredményeket mutatnak. A Casagrande-féle mérési módszerrel viszonylag gyorsan mérhetők meg és számolhatók ki a szemcseösszetételi paraméterek és az eredményeket egymással összehasonlítva az üledékképződésben bekövetkezett változások trendjéről fontos információhoz juthatunk. Minden mintában a karbonát- és a szerves anyag tartalmat DEAN (1974.) által leírt izzításos eljárással határoztuk meg, de kontrollként kalciméteres méréseket és humuszmennyiség meghatározást (VENDEL 1959.) is végeztük minden szelvény esetében. A szemcseösszetételi adatokat, karbonáttartalmat és a szöveti statisztikai paramétereket BENNETT (1992.) által szerkesztett Psimpoll-programcsomag felhasználásával mutattuk be, szelvények szerint. Az üledékoszlop, a rétegsor megrajzolása során TROELS-SMITH (1955.) féle, a nemzetközi gyakorlatban elterjedt laza üledék kategóriákat és szimbólumrendszert használtuk fel. Ezeket a kategóriákat az üledékrétegek jellemzésénél szelvényábrákon közöljük. POLLENFELTÁRÁS ÉS POLLENVIZSGÁLAT A pollenkoncentráció meghatározásához a Lycopodium spóratablettás módszert alkalmaztuk (STOCKMARR 1971.). Mivel Magyarországon ez a módszer még nem elterjedt, ezért röviden összefoglaljuk az eljárás lényegét. A tabletták meghatározott számú acetolizált Lycopodium spórát tartalmaznak. Nagyon fontos, hogy a feltárási folyamat első lépésében adjuk a mintához, mert így a feltárás során esetlegesen fellépő pollenveszteség azonos mennyiségű Lycopodium spóra elvesztésével jár, és ez által a jelző spóra és a fosszilis taxonok közötti arány változatlan marad. A számolást a megszokott módon végezzük azzal a különbséggel, hogy a Lycopodium spórák számát is feljegyezzük. Az értékelés során - mivel a jelző spóra kiindulási mennyisége ismert - az arányok segítségével könnyen kiszámolhatjuk az összpollenkoncentrációt, a pernyekoncentrációt és az egyes fosszilis taxonok koncentrációját is. Előnye a módszernek más abszolút extrakciós technikákkal szemben, hogy nem szükséges a fedőlemez alatti teljes területet kiszámolni. 101
