Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn
NAGY Marcella lesznek jól megfigyelhetők az egész Velatice területen. Tehát nem a Caka, hanem a Velatice fázis volt a középduna-vidéki urnamezős körben a fejlődés/átalakulás egységesítő tényezője. A LELŐHELY RELATÍV KRONOLÓGIAI HELYZETE ÉS KULTURÁLIS KAPCSOLATAI Mint láttuk, többek véleménye szerint a helyi csoportok kialakulása a Kárpát-medence nyugati felében a népességmozgásokkal hozható összefüggésbe, és így a „vándorlók" új területekre érkezve meghonosították a régi területekről hozott szokásokat, kulturális helyi elemeket. Ennek hátterében nem feltétlen csak népességmozgást kell feltételezni. Maga a modifikáció ettől függetlenül, vagy éppen ezzel együtt is végbemehetett. Különböző területeken kialakult helyi sajátosságok (stílusok, kulturális csoportok/tradíciók/"kerámiatartományok") fejlődése az eltérő helyi környezet/ek 10 1 hatására más-más eredményt hozhat létre, kialakítva ezzel egy újabb, helyhez/területhez köthető jellegzetességet. Az átalakulás természetesen az egymástól eltérő területeken más-más időpontban következhet be és a folyamat lezajlása különböző időintervallumot ölelhet fel. Az említett kulturális modifikáció mellett azonban mindenképpen helyet kell biztosítani a szomszédos, egyenrangú közösségek kölcsönhatása létezésének - így akár a népességmozgásoknak is. Számos faktor egy egészet képező integrációja jelentheti ezáltal magát a „régészeti kultúrát". Összességében megállapítjuk tehát, hogy a halomsíros 16. ábra. Sárvár-Felsőmező, 4. sír Abb. 76. Sárvár-Felsőmező, 4. Grab I .-2. lelőhely 2005. 05. 23. • — 441. objektum 4. sír 17. ábra. Sárvár-Felsőmező, 4. sír, 1. fázis Abb. 17. Sárvár-Felsőmező, 4. Grab, 1. Phase végi-urnamezős eleji BzD 10 2 időszak egyidős a fentiek alapján: a Mostkovice-Leobersdorf időszakkal, a korai Baierdorf-i időszakkal, a morvaországi Blucina(-Kopcany) fázissal, az idősebb Lausitz-i időszakkal, az itáliai korai „Peschiera-bronzok időszakával", a szlovákiai VorCaka és a Caka időszak elejével, az óvatosan tágan BzDHaA-ra keltezett dunántúli bakony-vidéki halmok korával, a dél-dunántúli néhány lelőhely korával (pl. Sávoly 10 3), a balatonmagyaródi legkorábbi urnamezős időszakot képviselő anyaggal, az ebben a cikkben röviden ismertetett szombathelyi Táncsics utcai anyag korával (28. ábra) és nagyjából az i. e. 13. századdal. A korai urnamezős kori, (BzD)-HaAI időszak pedig már a 101 Fontos, hogy mára a környezetrégészet az egykori környezet rekonstrukcióján túlmutatva, lehetőséget biztosít arra, hogy azokat a változókat is felismerje, amelyek hatást gyakorolhattak az egyes kulturális rendszerek (= egy adott lelőhely) működésére és annak változásaira. (RENFREW-BAHN 1999. 240-252.) 102 A BzD időszak D1 és D2 fázisokra való felosztása nem új keletű a tőlünk nyugatra eső területeken. Ennek alkalmazása itthon is célravezető és - a régi és az újonnan megismert emlékek együttes vizsgálatának ismeretében - időszerű volna. Erre a lehetőségre, hogy felhívta a figyelmemet, V. Szabó Gábornak tartozom köszönettel. 103 HONTI 1996, 67 86
